Menü

Használj kevesebb csomagolóanyagot: hasznosíts újra Te magad!

Mint azt az előző héten bemutattuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a környezetvédelem a nagy cégvezetők a politikusok felelőssége. Pedig önámítás elhárítani az egyéni felelősségünket, miközben rohamos sebességgel növekszik a szeméttermelés.

Környezetvédelmi cikksorozatunk második részében most azt mutatjuk be, hogy miként hasznosítsunk újra minél több mindent a keletkező háztartási hulladékból. A szelektív hulladékgyűjtés szép szemlélet, de nem oldja meg a valódi problémát. Hiszen olyan mennyiségű szemét keletkezik a háztartásokban, amit szinte lehetetlen újrahasznosítani, arról nem is beszélve, hogy maga a gyártás és az újrahasznosítás mind-mind energiát igényel, ezt sokan elfelejtik. Továbbá ott vannak még a szállítási költségek, és az ehhez használt üzemanyag, mire az újrahasznosítandó anyagok a hasznosítás helyére kerülnek.

A legjobb, ha az ipari újrahasznosítás helyett mi magunk használjuk fel a keletkező csomagolóanyagokat a háztartásban. Íme néhány tipp, hogy mit mire használhatunk ahelyett, hogy a szemétbe dobnánk:

  • A joghurtos poharakba palántázhatunk, használhatják a gyerekek vízfesték bekeveréséhez és ecsetmosáshoz, vagy mi magunk készíthetünk nekik belőle egymásba építhető óriástornyot.
  • A tejeszacskókat és dobozokat már a nagyszüleink is használták, tanuljunk tőlük! Mélyhűtéshez például mindegyik kiváló. A tejeszacskót kimoshatjuk, a neilonzacskónál jóval erősebbek. A tejesdobozok segítségével pedig ügyesen logisztikázhatjuk a mélyhűtőnk tartalmát: ha ebbe tesszük a fagyasztott zöldségeket, akkor rendszerezettebben férnek el.
  • A pékségekben kapható papírzacskókat használhatjuk papírtörlő helyett, ha olajban sült ételt készítünk, és a lecsöpögő zsíradékot szeretnénk felitatni az edényben, vagy a tányéron.
  • Ha van rá lehetőségünk, válasszuk inkább az üveges termékeket a műanyag, vagy konzervdoboz helyett! Az üveget könnyebb újrahasznosítani, például kidíszítve ceruza-, vagy mécsestartóként. De természetesen befőzéshez is, hiszen sokan még mindig a boltban vesznek ehhez üres üvegeket. Inkább lehetőség szerint gyűjtsük össze, és hirdessük meg, cseréljük el, így valaki olyanhoz kerülhet, aki továbbhasznosítja őket.

Bizonyára még sok más ötlet a rendelkezésre áll, mindenkinek csak a fantáziája szabhat határt, hogy okosan hasznosítsa a keletkező hulladékot.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?