Kell-e a lázat csillapítani?
Sok a tévhit e témával kapcsolatban, s az utóbbi időben ismét napirendre került a kérdés, amelyet most mi is igyekszünk tisztázni.
A láz – főként a kisgyermekes szülőknél – sokszor pánikszerű állapotot okoz. A gyermek homloka tüzel, azonnal fussunk gyógyszerért, de már ha kicsit melegnek és pirosnak érezzük a kicsit, akkor is homlok ráncolva keressük a megoldást és idegesen agyalunk a lehetséges kezelésen.Pedig nem kellene. Több szakember, orvos és kutatócsoport, illetve speciális intézmény egybehangzó véleménye szerint a lázat nem szükséges csillapítani, csupán akkor ajánlott, ha úgy gondoljuk, hogy a „páciens” kedélyállapotán kell javítani. Igen, még a magas lázat sem.
Ez a vélekedés ráadásul egyáltalán nem új keletű, a legtöbben mégsem tudunk, tudtunk róla egészen a közelmúltig. A láz egy védekező folyamat, segít szervezetünk immunrendszerének abban, hogy legyőzze a kórokozókat, s mint ilyet, nem szabad gátolni. A magas, 40 Celsius fok feletti lázzal kapcsolatban elterjedt nézet, hogy károsítja a szervezetet, de a kutatások ezt nem igazolják.
A sokszor emlegetett lázgörccsel kapcsolatban közkeletű tévedés, hogy a láz okozza, ezért az elnevezés is hibás természetesen. A görcsös tünetek esetében orvoshoz kell fordulni, de lázcsillapítással nem lehet megszüntetni azokat.
A lázcsillapítók amellett, hogy feleslegesek, mint gyógyszerek, terhelik is a szervezetet. A legtöbb szakember szerint csak akkor érdemes használni őket, ha rosszullét, komoly kedélyromlás áll fent.
A láz persze jelezhet komolyabb betegséget, így illik odafigyelni arra, hogyan változik gyermekünk állapota, s milyen esetleges tüneteket produkál a láz mellett.
Kép forrása: Freeimages.com, készítette: Łukasz Tyrała
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.