Kell-e a lázat csillapítani?
Sok a tévhit e témával kapcsolatban, s az utóbbi időben ismét napirendre került a kérdés, amelyet most mi is igyekszünk tisztázni.
A láz – főként a kisgyermekes szülőknél – sokszor pánikszerű állapotot okoz. A gyermek homloka tüzel, azonnal fussunk gyógyszerért, de már ha kicsit melegnek és pirosnak érezzük a kicsit, akkor is homlok ráncolva keressük a megoldást és idegesen agyalunk a lehetséges kezelésen.Pedig nem kellene. Több szakember, orvos és kutatócsoport, illetve speciális intézmény egybehangzó véleménye szerint a lázat nem szükséges csillapítani, csupán akkor ajánlott, ha úgy gondoljuk, hogy a „páciens” kedélyállapotán kell javítani. Igen, még a magas lázat sem.
Ez a vélekedés ráadásul egyáltalán nem új keletű, a legtöbben mégsem tudunk, tudtunk róla egészen a közelmúltig. A láz egy védekező folyamat, segít szervezetünk immunrendszerének abban, hogy legyőzze a kórokozókat, s mint ilyet, nem szabad gátolni. A magas, 40 Celsius fok feletti lázzal kapcsolatban elterjedt nézet, hogy károsítja a szervezetet, de a kutatások ezt nem igazolják.
A sokszor emlegetett lázgörccsel kapcsolatban közkeletű tévedés, hogy a láz okozza, ezért az elnevezés is hibás természetesen. A görcsös tünetek esetében orvoshoz kell fordulni, de lázcsillapítással nem lehet megszüntetni azokat.
A lázcsillapítók amellett, hogy feleslegesek, mint gyógyszerek, terhelik is a szervezetet. A legtöbb szakember szerint csak akkor érdemes használni őket, ha rosszullét, komoly kedélyromlás áll fent.
A láz persze jelezhet komolyabb betegséget, így illik odafigyelni arra, hogyan változik gyermekünk állapota, s milyen esetleges tüneteket produkál a láz mellett.
Kép forrása: Freeimages.com, készítette: Łukasz Tyrała
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.