Kell-e a lázat csillapítani?
Sok a tévhit e témával kapcsolatban, s az utóbbi időben ismét napirendre került a kérdés, amelyet most mi is igyekszünk tisztázni.
A láz – főként a kisgyermekes szülőknél – sokszor pánikszerű állapotot okoz. A gyermek homloka tüzel, azonnal fussunk gyógyszerért, de már ha kicsit melegnek és pirosnak érezzük a kicsit, akkor is homlok ráncolva keressük a megoldást és idegesen agyalunk a lehetséges kezelésen.Pedig nem kellene. Több szakember, orvos és kutatócsoport, illetve speciális intézmény egybehangzó véleménye szerint a lázat nem szükséges csillapítani, csupán akkor ajánlott, ha úgy gondoljuk, hogy a „páciens” kedélyállapotán kell javítani. Igen, még a magas lázat sem.
Ez a vélekedés ráadásul egyáltalán nem új keletű, a legtöbben mégsem tudunk, tudtunk róla egészen a közelmúltig. A láz egy védekező folyamat, segít szervezetünk immunrendszerének abban, hogy legyőzze a kórokozókat, s mint ilyet, nem szabad gátolni. A magas, 40 Celsius fok feletti lázzal kapcsolatban elterjedt nézet, hogy károsítja a szervezetet, de a kutatások ezt nem igazolják.
A sokszor emlegetett lázgörccsel kapcsolatban közkeletű tévedés, hogy a láz okozza, ezért az elnevezés is hibás természetesen. A görcsös tünetek esetében orvoshoz kell fordulni, de lázcsillapítással nem lehet megszüntetni azokat.
A lázcsillapítók amellett, hogy feleslegesek, mint gyógyszerek, terhelik is a szervezetet. A legtöbb szakember szerint csak akkor érdemes használni őket, ha rosszullét, komoly kedélyromlás áll fent.
A láz persze jelezhet komolyabb betegséget, így illik odafigyelni arra, hogyan változik gyermekünk állapota, s milyen esetleges tüneteket produkál a láz mellett.
Kép forrása: Freeimages.com, készítette: Łukasz Tyrała
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.
Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?
A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.