Kell-e a lázat csillapítani?
Sok a tévhit e témával kapcsolatban, s az utóbbi időben ismét napirendre került a kérdés, amelyet most mi is igyekszünk tisztázni.
A láz – főként a kisgyermekes szülőknél – sokszor pánikszerű állapotot okoz. A gyermek homloka tüzel, azonnal fussunk gyógyszerért, de már ha kicsit melegnek és pirosnak érezzük a kicsit, akkor is homlok ráncolva keressük a megoldást és idegesen agyalunk a lehetséges kezelésen.Pedig nem kellene. Több szakember, orvos és kutatócsoport, illetve speciális intézmény egybehangzó véleménye szerint a lázat nem szükséges csillapítani, csupán akkor ajánlott, ha úgy gondoljuk, hogy a „páciens” kedélyállapotán kell javítani. Igen, még a magas lázat sem.
Ez a vélekedés ráadásul egyáltalán nem új keletű, a legtöbben mégsem tudunk, tudtunk róla egészen a közelmúltig. A láz egy védekező folyamat, segít szervezetünk immunrendszerének abban, hogy legyőzze a kórokozókat, s mint ilyet, nem szabad gátolni. A magas, 40 Celsius fok feletti lázzal kapcsolatban elterjedt nézet, hogy károsítja a szervezetet, de a kutatások ezt nem igazolják.
A sokszor emlegetett lázgörccsel kapcsolatban közkeletű tévedés, hogy a láz okozza, ezért az elnevezés is hibás természetesen. A görcsös tünetek esetében orvoshoz kell fordulni, de lázcsillapítással nem lehet megszüntetni azokat.
A lázcsillapítók amellett, hogy feleslegesek, mint gyógyszerek, terhelik is a szervezetet. A legtöbb szakember szerint csak akkor érdemes használni őket, ha rosszullét, komoly kedélyromlás áll fent.
A láz persze jelezhet komolyabb betegséget, így illik odafigyelni arra, hogyan változik gyermekünk állapota, s milyen esetleges tüneteket produkál a láz mellett.
Kép forrása: Freeimages.com, készítette: Łukasz Tyrała
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.