Kell-e a lázat csillapítani?
Sok a tévhit e témával kapcsolatban, s az utóbbi időben ismét napirendre került a kérdés, amelyet most mi is igyekszünk tisztázni.
A láz – főként a kisgyermekes szülőknél – sokszor pánikszerű állapotot okoz. A gyermek homloka tüzel, azonnal fussunk gyógyszerért, de már ha kicsit melegnek és pirosnak érezzük a kicsit, akkor is homlok ráncolva keressük a megoldást és idegesen agyalunk a lehetséges kezelésen.Pedig nem kellene. Több szakember, orvos és kutatócsoport, illetve speciális intézmény egybehangzó véleménye szerint a lázat nem szükséges csillapítani, csupán akkor ajánlott, ha úgy gondoljuk, hogy a „páciens” kedélyállapotán kell javítani. Igen, még a magas lázat sem.
Ez a vélekedés ráadásul egyáltalán nem új keletű, a legtöbben mégsem tudunk, tudtunk róla egészen a közelmúltig. A láz egy védekező folyamat, segít szervezetünk immunrendszerének abban, hogy legyőzze a kórokozókat, s mint ilyet, nem szabad gátolni. A magas, 40 Celsius fok feletti lázzal kapcsolatban elterjedt nézet, hogy károsítja a szervezetet, de a kutatások ezt nem igazolják.
A sokszor emlegetett lázgörccsel kapcsolatban közkeletű tévedés, hogy a láz okozza, ezért az elnevezés is hibás természetesen. A görcsös tünetek esetében orvoshoz kell fordulni, de lázcsillapítással nem lehet megszüntetni azokat.
A lázcsillapítók amellett, hogy feleslegesek, mint gyógyszerek, terhelik is a szervezetet. A legtöbb szakember szerint csak akkor érdemes használni őket, ha rosszullét, komoly kedélyromlás áll fent.
A láz persze jelezhet komolyabb betegséget, így illik odafigyelni arra, hogyan változik gyermekünk állapota, s milyen esetleges tüneteket produkál a láz mellett.
Kép forrása: Freeimages.com, készítette: Łukasz Tyrała
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.