Ízes élet mikró nélkül
- Dátum: 2015.09.10., 13:35
- ízek, melegítés, mikrohullámú sütő, tűzhely
Egészségtelen a mikrohullámú sütő használata, vagy sem? A vita majdnem egyidős a mikrók megjelenésével. Természetesen pro és kontra is hallhatunk érveket. Az azonban bizonyos, hogy a mikrósütőben melegített ételek más jellegűek lesznek.
Az összehasonlításhoz nem kell gourmet-nak lennünk, elégséges, ha néhány alkalommal elkerüljük a mikró használatát, majd újra visszatérünk rá. Hogy mit fogunk tapasztalni? Egyértelműen azt, hogy a mikróban melegített étel rövidebb ideig tartja a hőt, hamarabb kihűl, továbbá hogy teljesen más íze lesz az ott sütött, vagy melegített ételeknek. A helyzet fricskája, hogy mindezeket csak visszafelé érzékeljük, ha visszatérünk a mikróról a klasszikus melegítésre. Ha viszont elkezdünk mikrohullámú sütőt használni, akkor ízlelőbimbóink hamar átszoknak a módosult ízekre, s nem is igen tűnik fel a különbség.
Főként úgy, hogy a mikró a rohanó, türelmetlen ember találmánya: valódi (és gyakorlatilag egyetlen) előnye a gyorsaságban rejlik. Az ételeket pillanatok alatt melegíthetjük meg, készíthetjük el benne. A sietős üzemmódban pedig eleve kevésbé figyelünk oda az ízekre, az elénk kerülő étel minőségére.
Elsőre furcsának és macerásnak tűnhet visszaszokni a klasszikus melegítésre, pedig csak a lustaságunk akadályozhat meg benne, hogy újra megszeressük. Elő a lábasokkal, serpenyőkkel, és máris pillanatok alatt kapunk ugyanúgy meleg ételt, mintha mikróznánk. Lehet, hogy valamivel több a mosogatnivaló, vagy 1-2 perccel több időt töltünk a konyhában, de kárpótol minket, hogy valóban finom, ízes, egészséges összetételű és szerkezetű ételt kapunk cserébe.
Hogy miért emlegetjük az ételek szerkezetét, s hogy ez mit jelent? A mikróhullámú sütő ugyanis nem a klasszikus módon melegít, hanem az ételek szerkezetét, rezgését változtatja meg, és ilyen módon lesz melegebb az ételünk. Mindezen hatás azonban, mint azt tapasztalhatjuk is, nem elég tartós ahhoz, hogy a melegített étel megfelelő ideig tartsa a hőmérsékletét. Ha nem akarunk pillanatok alatt kihülő ételeket - márpedig ez egyre inkább szempont lehet a hidegebb idő közeledtével is - , akkor szintén érdemes elkerülnünk a mikró használatát.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága
A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.