Menü

Figyeljük a testünket, hogy mi a jó nekünk

Szerencsére elterjedőben van az egészséges életmód, de egyúttal egyre több tanácsot, javaslatot olvashatunk arról, hogy mit együnk, milyen ételeket kerüljünk, hányszor és mit sportoljunk. Ezek az információk pedig ellent mondhatnak egymásnak – vajon miért? A válasz többek között az, hogy mindenkinek a teste másképp reagál.

„Ne fogyassz tejterméket, mert a tej csak a kisbociknak való! Ne egyél glutént, mert rossz hatással van a szervezetedre! Fogyassz minél több rostot, mert az jót tesz az emésztésnek!” – hallhatjuk és olvashatjuk az információhalmazban. Mindeközben lehet, hogy a Te tested teljesen másképp válaszol: elképzelhető, hogy kívánod a tejet, és úgy érzed, jót tesz az emésztésednek. Lehetséges, hogy igényled a glutént, mert így érzed táplálónak az étkezésedet. Benne van a pakliban, hogy a túl sok rost számodra szorulást okoz, hiába hirdetik mindenhol a jótékony hatását. Nem lehet tehát egységes, sablonos tanácsokat adni, ami mindenki számára megfelelő. A legfontosabb, hogy megfigyeljük saját magunkat.

A közérzetünk, a szervezetünk, a bőrünk, a hangulatunk mind-mind reagál az étkezésünkre. Így a megfigyelést komplex módon alkalmazzuk, holisztikus szemlélettel tapasztaljuk meg saját magunkon, hogy mitől érezzük igazán jól magunkat a bőrünkben. Ezt úgy tudjuk a legkönnyebben megtenni, ha őszinték vagyunk önmagunkhoz. Ne azért együnk, vagy ne együnk valamit, mert a barátnőnk is hasonlóan étkezik, vagy ezt javasolta egy híres életmód-tanácsadó. Inkább azért, mert azt tapasztaljuk saját magunkon, hogy nekünk így a jó, testileg és lelkileg is. Bár lehet, hogy jól esik a finomlisztes, mélyhűtött pogácsa, de a lelkünk mélyén érezni fogjuk, hogy nem teljes az örömünk, ha ilyesmit eszünk. 

Fotó:
Pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.