Mutasd a fogad, megmondom, hol élsz!
- Dátum: 2015.06.10., 15:18
Összehasonlítva Nyugat- és Közép-kelet Európa - és ebben hazánk lakosságának - szájegészségi (parodontális) állapotát, megállapíthatjuk, hogy hazánk lakosságának fogazati és parodontális állapota lényegesen rosszabb, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban Skandináv országok lakosságának átlaga.
A WHO adatai szerint sajnos ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota súlyosabb, mint Nyugat Európában. S bár tinédzser korban fogágybetegség még csak elszórva fordul elő, de sajnos az ínyvérzés és a fogkő már ebben a korban is igen gyakori régiónkban. Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a 7 évesek körében 33,3%, a 12 évesek körében, 20,9% és a 14 évesek között csak 13,1%-nak volt teljesen ép az ínye és nem volt ínyvérzése Szerencsére a hazai felmérések is mutatnak némi javuló tendenciát. Míg 1985-ben 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-nak volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39%-ra emelkedett, sajnos azonban a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a csökkenő tendencia.
A nyugat európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70%-nak vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny-, vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben. Ennek az oka, hogy ezek az egyének olyan általános betegségekben szenvednek, vagy örökletes hajlamuk van, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít súlyos fogágy pusztulásra. A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.

Hasonlóan a tinédzser korosztályhoz a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat európai átlag mögött. Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatának a szükségességét, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.
Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80%-a évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és részesül rendszeres fogkő- eltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20%-uk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el.
Összegzésül kimondható a szomorú tény, miszerint annak, hogy a magyarok a szájhigiénia területén jelentősen elmaradnak nyugat európai társaik mögött nem csupán gazdasági okai vannak. Sokkal inkább a nem megfelelő egészségtudatos magatartás az oka. Így egyértelmű a megoldás is. Komoly szemléletváltozáson kell átesnünk ezen a területen is, hogy lassan felzárkózhassunk Európa nyugati feléhez.
A rossz fogak megkeseríthetik életünket, és további komoly betegségekhez is vezethetne, ezért érdemes megfelelően ápolni őket. Ha az alábbi néhány tanácsot megfogadjuk, már is sokat tettünk a tudatos szájápolás érdekében:
- Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat!
- Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket! Ha tehetjük, használjunk elektromos fogkefét!
- Rendszeresen használjunk fogselymet!
- Évente egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre, akkor is, ha nincs különösebb problémánk!
- Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a finomított, feldolgozott, és cukros élelmiszereket!
- Figyeljünk az élelmiszerek rejtett cukortartalmára!
- Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit!
További információkért látogasson el a www.szajharmonia.hu weboldalra!
Forrás:
Stern Communications
Fotó:
pixabay.com
Tinktúrákkal az egészségért
Akik a természetes és alternatív gyógymódokat kedvelik, tudják, hogy tinktúrákkal sokat tehetünk az egészségért. Mi az a tinktúra, hogyan készül és mi mindenre jó? Erről írunk most!
Egészséges hát ülőmunka mellett
Akár dolgozunk, akár játszunk, a napunk nagy részét ülve töltjük – és sokan nem is sejtik, hogy ezzel mennyire megterhelik a gerincüket. A rosszul megválasztott szék, a helytelen testtartás és a mozgáshiány hosszú távon hát-, nyak- és derékfájáshoz vezethet. Egy ergonomikus szék azonban nemcsak kényelmet, hanem egészséget is adhat, hiszen támogatja a test természetes tartását és tehermentesíti a gerincet.
Hogyan feküdjünk, hogy jól aludjunk?
Nem mindegy, hogy milyen pózban alszunk? Úgy tűnik, nem. Ideális esetben napi 8 órát töltünk alvással minden éjszaka, ami nagyjából azt jelenti, hogy az életünk harmadát csak ez az állapot tölti ki.
A kettlebelles edzés előnyei
A kettlebell egy különleges gömb alakú súlyzó, amellyel hatékonyan átmozgatható az egész test. Otthon is kiválóan használható, miközben segíti a zsírégetést, erősíti a mélyizmokat, és javítja az egyensúlyt. Rövid, de intenzív edzéseivel gyorsan formába hozhatjuk magunkat.
Ne halogassuk, avagy miért fontos a visszér kezelése?
A visszérbetegség a vénák kóros kitágulását jelenti, melynek kialakulásában a genetikai hajlam mellett a tartós megterhelés és az állómunka is szerepet játszik. Kezeletlenül a visszér rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózist is okozhat, ezért a mielőbbi kezelés kiemelten fontos.