Menü

A magyarok tizede szexuális averzióban szenved

  • Dátum: 2015.06.03., 15:48

A szexuális együttlét teljesen természetes és élvezetes része az életnek, mégis sokan traumaként élik meg – ha egyáltalán eljutnak az együttlétig. A magyarok egyharmadában ébreszt gátlásokat a szexualitás, és minden nyolcadik ember kimondottan tart magától az aktustól – derült ki egy friss kutatásból. Gyakori a korai magömléstől vagy az orális szextől való idegenkedés és a testképzavar okozta stressz is. A válaszadók 12%-a viszont egy sokkal komplikáltabb esettel, a szexuális averzióval néz szembe, azaz kimondottan irtózik az intim együttléttől. Az okok általában teljesen természetesek, legtöbben a teljesítményük, a nem kívánt terhesség vagy a nemi úton terjedő betegségek miatt aggódnak. Az érintettek háromnegyede már akkor szorongani kezd, amikor felmerül a szexuális együttlét lehetősége, de sokan számoltak be félelemről (45%), felgyorsult szívverséről (24%) és izzadásról (22%), egyes válaszadóknál pedig pánikroham vagy akár ájulás is előfordul. A nemi betegségek kockázatát ugyanakkor a lakosság nagy része alábecsüli, még azok is, akik emiatt félnek a szeretkezéstől.

A szexfóbia egy olyan intenzív félelem, ami meggátolja a kiegyensúlyozott szexuális életet, és szinte lehetetlen racionális magyarázatokkal legyőzni. Az alaptalan szorongások extrém formában is megnyilvánulhatnak, ilyen például a merev pénisz látványától való félelem (medortofóbia), illetve ennek ellentéte, a női nemiszerv látványától való rettegés (eurotofóbia). A gimnofóbiában szenvedők a meztelenségtől, illetve a meztelen test látványától félnek, de létezik parthenofóbia is, az ebben szenvedők súlyosan szoronganak a fiatal vagy szűzlányokkal való együttléttől, akár pár éves korkülönbség esetén is.

„A szexuális motivációban összeadódnak a biológiai, lelki és kulturális folyamatok, ezek együttesen befolyásolják a szexuális vágy alakulását. Az vágytalanság kialakulásában szerepet játszhat a bűntudat, az önkontroll elvesztésétől való félelem, a szexuális tapasztalatlanság, de a hormonok szintje is hatással van a folyamatra. Férfiaknál előfordulhat az is, hogy az első gyermek születése után nem tudják helyén kezelni az anya és a vonzó nő képét.” – foglalja össze az okokat dr. Belső Nóra, pszichiáter főorvos.

Amennyiben ezek a fóbiák és félelmek szexuális bántalmazásra vezethetők vissza, terápiával eredményesen gyógyíthatók, a szeretkezéstől való félelem viszont leggyakrabban a neveltetésből ered. Az egykori szülői tiltás a későbbi életre is rányomja a bélyegét, az illető mocskosnak, megvetendőnek érzi magát, ha szexuális kapcsolatot létesít. Ez genofóbiához (rettegés a szexuális együttléttől), erotofóbiához (viszolygás a szexszel kapcsolatos kommunikációtól) szélsőséges esetben pedig alvászavart okozó oneirogmofóbiához is vezethet (rettegés az erotikus álmoktól). Ezek a félelmek komoly egészségügyi következményekkel is járhatnak, ezért ha valaki szexuális problémát észlel, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnia: a pszichiáterek mellett a szülész-nőgyógyász és a bőr- és nemigyógyász szakorvosok is segítséget tudnak nyújtani.

A leggyakoribb félelmekre ugyanis van megoldás: a nem kívánt terhesség esetében a legmodernebb fogamzásgátlók – például a havonta egyszer alkalmazandó hüvelygyűrű és az orvosi beavatkozást igénylő hormontartalmú spirál – jelenthetnek megnyugvást, hiszen ezeknél a módszereknél alacsonyabb a helytelen alkalmazás kockázata, mint a napi odafigyelést igénylő tablettánál.

A magyarok nem elég tájékozottak a nemi betegségek terén

A felmérésből egyértelműen kiderült az is, hogy nagyon hiányosak a lakosság védekezéssel kapcsolatos ismeretei, és a legtöbben alábecsülik a fertőzések kockázatát is: minden hatodik magyar például abban a tévhitben él, hogy látványos tünetek híján nincs miért aggódni. Még azok sem figyelnek oda kellőképpen a megelőzésre, akik a nemi betegségek vagy a nem kívánt terhesség rémképe miatt tartanak a szextől. A HIV-fertőzésről, a hepatitisről és a szifiliszről szinte minden megkérdezett hallott már, ennek ellenére a lakosság egy harmadának a hepatitis és a szifilisz lehetséges következményeiről elképzelése sincs. A rákos megbetegedések 5 százalékáért felelőssé tehető HPV (humán papillomavírus) esetében még aggasztóbb a helyzet: a magyarok több mint fele nem gondolná, hogy a fertőzés okozta rosszindulatú daganatok halálos kimenetelűek is lehetnek, ötödük pedig még mindig nem hallott a vírusról. A válaszadók egyharmada arról sem tud, hogy a HPV a férfiak körében is súlyos daganatokat okozhat, pedig a vakcina csaknem 100%-os védelmet jelent számukra is.

„A lakosság háromnegyede egyetért azzal, hogy a rendszeres szűrésekre nem csak a szabados szexuális élet miatt van szükség, mégis csupán a 3%-uk jár kontrollra - pedig a HPV-vírus több évig, tünetmentesen jelen lehet a szervezetben, és a fertőzés okozta nemi szervi szemölcs például minden tizedik embert érinti. Jó hír, hogy a HPV-fertőzés ismertsége sokat nőtt, de a teljes szexuális felvilágosultság terén még mindig rosszul állunk. Nagyon fontos lenne, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet: a felszabadult szex egyik alapfeltétele a körültekintő védekezés. Teljes biztonságot pedig akkor élvezhetünk, ha rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatra, és a gumióvszer mellett a HPV védőoltást is kérjük, amely nemtől és életkortól függetlenül mindenkinek javasolt, aki szexuális életet él” – fejtette ki Dr. Tisza Tímea, bőr- és nemigyógyász, a Körúti Orvosi Centrum igazgató főorvosa.

Forrás:
Flow PR

Fotó:
pixabay.com

Hogyan hatnak a növények a lelki egészségünkre?

A növények látványa és közelsége kellemesebbé teheti a környezetünket, miközben a közérzetünkre is kedvezően hatnak. Segítenek megnyugodni, kiszakadni a hétköznapok pörgéséből és kiegyensúlyozottabbá tenni az életünket.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.