Magyar egészségügy: az innováció nem érték, hanem bűncselekmény

A már külföldön jól működő, hatékonyabb orvosi technikák és technológiák bevezetése a mai napig nagy kihívás a magyar állami egészségügy számára, hiszen szűkösek az erőforrások és kevés az új technológiákat megfelelő szinten ismerő szakember is. Ez nemcsak napjainkban probléma, hanem már több évtizede meghatározza az egészségügy helyzetét, és kényszerpályára állítja az innováció és a hatékonyság növelése irányában elkötelezett szakembereket. Éppen ez a helyzet hívta életre azt a kórházak infrastruktúrájára és szakembereire épülő orvosi vállalkozásokat, amelyek a kilencvenes évek végén kezdtek megjelenni hazánkban.

Közel 20 éve az állami kórházak falain belül jellemzővé vált a külön pénzért igénybe vehető, az OEP által finanszírozott szolgáltatásoknál előnyösebb feltételeket ígérő magánszolgáltatás. Ez a megoldás a mai napig, minden érintett számára igen kedvező módon működik: a kórház több beteget lát el, ami plusz bevételt jelent, a betegek jobb feltételekkel gyógyulhatnak, az orvosok a vállalkozáson keresztül pedig kiegészíthetik jövedelmüket. Plusz pénz befizetésével kerülhetünk hamarabb sorra pl. egy csípőprotézis vagy gerinc műtétre, kaphatunk jobban berendezett szobát, vagy soron kívül kerülhetünk PET CT vizsgálatra és tölthetjük kellemesebb körülmények között a kórházi időt.

Kettős finanszírozás vagy fizetős, innovatív eljárás?

A kétezres évek elején járunk. Vegyünk egy orvost, aki folyamatosan részt vesz külföldi konferenciákon és továbbképzéseken, az ott szerzett tudást pedig a külföldi állásajánlatok ellenére itthon próbálja meg kamatoztatni. A meddőségi és endoszkópos specialista és munkacsoportja 2002-ben a Nyírő Gyula Kórház alkalmazottjaként szerződést köt a kórházzal annak érdekében, hogy bevezethesse a napjainkban már elterjedt, de akkor még itthon újdonságnak számító laparoszkópiás nőgyógyászati lézer műtéteket, az ezt az eljárást igénylő páciensek számára.

Az OEP által finanszírozott módon akkoriban elérhető laparotómiás eljárások a hasfal hosszanti megnyitásával történtek. Ez a mára már elavultnak számító technológia jóval hosszabb felépülési időt vett igénybe, esztétikailag is nagyobb heget hagy maga után, ráadásul erősebb és hosszabban tartó fájdalmat okozott a betegeknek, mint a napjainkban már bevett laparoszkópiás ellátás. A laparoszkópiás műtétet ezzel ellentétben „kulcslyuk sebészetnek” is nevezik, mivel az orvos apró lyukakon keresztül végzi el a műtétet, emellett kamera segítségével képes nyomon követni minden mozdulatot, így a szakképzett orvos a műtétet nagy precizitással, gyorsabban és kevesebb várható szövődménnyel képes elvégezni. Jól szemlélteti a különbséget, hogy a laparotómiás műtétet követően többnyire hosszú és fájdalmas napok telnek el kórházi környezetben addig, amíg a beteg lábra tud állni, a laparoszkópiás műtétet követően azonban a páciensek többsége már akár aznap hazatérhet otthonába.

A kórházzal kötött szerződés oka az volt, hogy az OEP akkor még nem finanszírozta ezt az ellátást, így csak ilyen módon vált lehetővé a technikai háttér és a szaktudás finanszírozása. A Kft. tehát  olyan szolgáltatást nyújtott a hozzá forduló betegeknek, amit a Nyírő Gyula Kórház nem tudott nyújtani nekik, és amiért a Nyírő Gyula Kórház nem kapott OEP támogatást. A kórház és a Kft. együttesen ugyan, de más-más szolgáltatást nyújtott a betegeknek. A kórház az OEP-től, a Kft. pedig a betegektől jutott a saját tevékenysége ellenszolgáltatásához.

A páciensek a Nyírő Gyula Kórház betegei voltak, az ellátó orvosok is a kórház alkalmazásában álltak és a kórház műtőiben végezték a beavatkozásokat, csak az endoszkópos torony használatáért, a műtéthez szükséges eszközökért és a sokszor külföldről érkező műtéteket végző orvosok speciális szaktudásáért kellett fizetni a betegeknek. Már az akkor hatályos jogszabályok is lehetővé tették, hogy eaz OEP által részben finanszírozott szolgáltatásokból a nem finanszírozott rész után a páciensek fizessenek költségtérítést.  Minden esetben pontos tájékoztatást kaptak a páciensek arról, hogy milyen beavatkozások közül választhatnak, így saját maguk dönthettek, hogy az OEP által teljes mértékben finanszírozott kevésbé korszerű és hosszabb gyógyulással járó beavatkozást, vagy a Kft. által végzett innovatív, ám költségesebb műtéti eljárást választják.

Egy magánszolgáltató sorsa az állami kórházban

A kórház és a magánszolgáltató hosszú ideig jól működött együtt a betegek legnagyobb megelégedésére. Ezért is érte derült égből villámcsapásként a magánszolgáltatót és a laparaszkópiás műtéteket végző orvosokat az, miszerint csalás bűntettének elkövetésével vádolják őket: a vád szerint olyan beavatkozásért kértek pénzt, amit az OEP is finanszírozott.

A bíróság 2014-ben a tények ellenére folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében elmarasztalta az orvost és munkacsapatát, amelyet azzal indokolt, hogy nem lett volna szabad a páciensektől pénzt kérniük az általuk végzett, és az OEP által nem finanszírozott beavatkozásokért sem. Dr. Vereczkey Attila és orvostársai egy olyan, 2002-ben Magyarországon még ismeretlen technológiát hoztak be, amelyekkel magasabb színvonalon, hatékonyabban és kíméletesebben láthatták el a hozzájuk forduló betegeket, és ezt a tudást képzések keretében magyar kollégáiknak is átadták, aminek ma több endoszkópos sebészeti központ köszönheti a szakembereit. Ennek ellenére a bíróság úgy értékelte a külföldön megszerzett saját forrásból finanszírozott szaktudás és beszerzett berendezések nem képviselnek értéket, a kórház betegét operáló alkalmazott orvos ezért ellenszolgáltatást senkitől – sem a kórháztól, sem az OEP-től, sem a betegtől – nem várhat. Az orvoscsoportot meghurcoló döntés azért is megdöbbentő, mivel az ítélet szerint az orvosok a munkaviszonyukkal összefüggésben okoztak kárt harmadik személynek. Ilyen esetekben úgy rendelkezik a Ptk., hogy a károsulttal szemben a munkáltató a felelős, ebben az esetben viszont a páciensek csak a Nyírő Gyula Kórháztól követelhetnék „káruk” megtérítését. Az ügy tehát több szempontból is túlmutat Dr. Vereczkey Attila és társai estén, és minden olyan magánszolgáltatót ellehetetlenít, akik az állami kórházakban, azokkal közösen kívánnak magasabb színvonalú ellátást nyújtani a pácienseknek térítés ellenében.

A perben megkérdezett 88 károsult beteg nagy része elhozta a gyermekeik fotóját, megköszönték az orvosoknak a segítséget abban, hogy megmentettek a méhüket, megszűntettek fájdalmukat, és a sikeres műtét miatt gyermekhez jutatták őket. Hálásak voltak a sikeres orvosi tevékenységért. Az orvosok pedig a vádlottak padján ülve örömmel rakták el a fotókat emlékül. 

Forrás, fotó:
Eurolex