Miért jobb a magyar eper?
- Dátum: 2015.05.28., 23:09
Az eper nem egy megosztó gyümölcs, hiszen szinte mindenki szereti. Ugyanakkor nem mindenki eheti, pedig sokféleképpen fogyasztható. Vajon miért jobb a magyar, mint a külföldi?
Az eper ízletes, szép, csábító gyümölcs. Utóbbit, azaz a külalakot azért fontos megjegyezni, mert hatalmas, duzzadó, pirosan csillogó szemeknek nagyon kevesen tudnak ellenállni. Főleg, ha még olcsóbbak is, mint kisebb társaik. Az előbbiek a külföldi eprek, utóbbiak – kitalálható – a magyar termelők gyümölcsei.
Az igazság kedvéért azért illik hozzátenni: általában.
A nagyobb áruházakra az a jellemző, különösen a szezon elején, hogy a külföldi epret árusítják, ahogyan említettük, csábítják vele a vásárlót. A külalakkal és az árral is. De miért szebb és miért olcsóbb az import eper?
Ami a biológiai oldalt illeti, a lényeg az, hogy a nagy epertermesztő vidékeken sokszor még éretlenül szedik le a gyümölcsöt, amelyet aztán speciális vegyszerrel kezelnek. Ezen szerek előfordulási mennyiségei többször is a megengedett határértéket közelítik, vagy akár meg is haladják azt. Az ízre mindez természetesen komoly negatív hatással van, nem beszélve az egészségről.
Gazdasági részről: az árat a bekerülési (termelési és szállítási) költség és a felvásárolt mennyiség mellett egyéb piaci tényezők, magatartások is befolyásolhatják.
Szó, ami szó a hazai eper piaci hátrányban van, hiszen a fent említett import áruk nagyon népszerűek, ráadásul éghajlati okok miatt korábban megjelennek a polcokon, ami nagy előny. Azért a magyar termelők is igyekeznek boldogulni, ebben a minőségre, az ízre, valamint a megbízhatóságra építenek.
A közkedvelt eper, eperíz a gasztronómia számos területén megjelenik a friss gyümölcsöt mellett az eperhabon, a szörpön és a lekváron át egészen a borig, pálinkáig.
Nem mindenkinek tanácsos azonban élveznie a gyümölcsöt, például a hisztamin-érzékenyeknek, a kisgyermekeknek, a cukorbetegeknek, valamint a különféle olyan betegségekben szenvedőknek, ahol a fertőzésveszély komoly kockázattal jár.
Fotó:
Pixabay.com
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról
Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.
Óraátállítás 2025 őszén
Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.