A mondókák és a gyerekdalok varázsa
- Dátum: 2015.05.20., 13:32
- érzelmi- értelmi fejlődés, fantázia, gyerekdalok, gyerekversek, kognitív fejlődés, mondókák, ölbéli játékok, szülő-gyerek kapcsolat
A mesék a szórakoztatáson kívül nagyon sok fontos funkciónak tesznek eleget a gyerekek fejlődése során. A kisbabáknak még nem tudunk mesélni, de a mondókázást, az ölbéli játékokat és az éneklést már egészen pici kortól érdemes a mindennapok részévé tenni.
Sokan ösztönösen is énekelnek, mondókáznak a kisbabájuknak, nem is sejtve, hogy ezzel milyen pozitív hatást gyakorolnak gyermekük fejlődésére. A korai érzékszervi tapasztalatok ugyanis döntő szereppel bírnak az érzelmi és értelmi fejlődésre egyaránt. Az énekek, ölbéli játékok, mondókák, versikék pedig kiváló érzékszervi stimulánsok, melyek elősegítik a kognitív, illetve a szociális képességek fejlődését is.
Egyrészt már az anyaméhben tapasztalt hangok, ritmusok, mozgások fontos jelentőséggel bírnak, a baba számára biztonságot, harmóniát közvetítenek. Ezt az alapélményt elevenítik fel a gyerekversek, mondókák, és énekek, a megszokott rigmusok ugyanis ismerősséget, nyugalmat, biztonságot sugallnak. A gyerekdalok, mondókák továbbá alapvető eszközei lehetnek a szülő gyerek közötti bensőséges hangnem, kapcsolat megteremtésének, valamint a közös élményszerzésnek.
Az ölbéli játékok, mondókák, gyerekdalok aktivizálják az érzelmi központot, erősítik a kötődést és ezáltal fontos szociális készségek kifejlődését alapozzák meg. Ráadásul mindeközben számos kognitív képesség fejlődését is elősegítik. Az éneklés, mondókázás nagyon jó hatással lehet a beszédfejlődésre, illetve az írás- olvasás elsajátításához szükséges képességek fejlődésére is, segíti a gyermek fantáziájának fejlődését, valamint a jobb agyfélteke aktivációját is.
A mondókák, versikék varázsa nemcsak abban rejlik, hogy sokféleképpen segítik a kicsik fejlődését, hanem abban is, hogy intimebbé, bensőségesebbé teszi a gyerekekkel való együttlétet.
Fotó:
Pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.