Menü

Érdemes figyelni az ételek és a vitaminok ORAC értékét

Az O.R.A.C. érték egy ’97-ben elfogadott szabványrendszer, ami azt jelzi, hogy az adott élelmiszer, vagy vitaminkészítmény milyen mértékű antioxidáns hatással rendelkezik. Ennek az értéknek is érdemes utánanézni, ha sejtmegújító hatású ételeket, vagy táplálékkiegészítőket keresünk.

Az ORAC rövidítés jelentése: Oxigen Radial Absorbance Capacity, azaz oxigén tartalmú szabadgyök-elnyelő kapacitás. Az antioxidánsok feladata ugyanis a szabadgyökök bekebelezése. A szabadgyököket a szervezetünk azért termeli, hogy semlegesítse a bejutott kórokozókat, csakhogy túlzott termelődésünk sejtméregként is funkcionál. Ezért az antioxidáns hatású étkek, vitaminok, vagy táplálékkiegészítők révén elérhetjük, hogy sejtjeink megújuljanak, ezzel pedig szebb lehet a bőrünk, lassítjuk az öregedést, és szervezetünk erősebbé és ellenállóbbá válik.

A napi ajánlott ORAC –hoz képest háromszor-nyolcszor többet kellene bevinnünk. Sajnos az ORAC vizsgálata bonyolultabb, mint hogy mondjuk ránézünk, hogy a vitamin valamely összetevőből hány milligrammot tartalmaz. Mára már egyre fejlesztik az ORAC módszert, és annak 5.0-ás tavalyelőtti rendszere szerint mérik az értékeket. (Amit ha összehasonlítunk a régi ORAC eredményekkel, akkor téves információhoz juthatunk!) Az tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az adott étel ORAC értéke sok mindentől függ: mit hol termesztenek, a szedéshez képest mennyi idővel kerül elfogyasztásra, vagy feldolgozásra és milyen módon, stb. Továbbá nagyon sok olyan ételhez nehéz hozzájutnunk, aminek kimagaslóan magas az ORAC értéke, hiszen azok pl. különleges trópusi gyümölcsök.

Szerencsére hazánkban sem panaszkodhatunk: nálunk is elérhető mondjuk a szegfűszegolaj, az aszalt szilva és a mazsola, vagy a fokhagyma, amelyek ORAC értéke kimagasló. Ezen kívül még sok más élelmiszer, fűszer ORAC értéke magas, amik közül érdemes válogatnunk. A vitaminoknál szintén érdemes figyelnünk ezt az értéket, mert jó összehasonlítási alap lehet az egymáshoz viszonyított készítmények kiválasztásakor, hogy melyiknek magasabb az ORAC értéke, vagy milyen információkat találunk róla ezzel kapcsolatosan. 

Fotó:
Pixabay.com

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.