Milyen zöldségeket együnk a szezon előtt?
- Dátum: 2015.04.28., 21:38
- birsalma, cékla, és csicsóka, étkezés, feketeretek, gyümölcs, káposzta, karfiol, kelkáposzta, lekvár, répa, savanyúság, sütőtököt, szezon, szörp, tartósítás, torma, változatos étrend, vitamin, vitamindús, zöldség
Bár mindenhol azt olvashatjuk, mennyire fontos a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása, arról kevesebb szó esik, hogy mikor milyen típusút válasszunk belőle. A szezonon kívüli zöldségek, gyümölcsök ugyanis akár érzékenyen is érinthetik a szervezetünket.

Bizonyára sokan érezték már, hogy nem olyan például a paradicsom íze, mint nyáron. Nem csalás, nem ámítás: ilyenkor tényleg eléggé sápatag és íztelen zöldáruk érkeznek hozzánk. Főleg, hogy mivel sok zöldségnek és gyümölcsnek ilyenkor nincs szezonja hazánkban és a környező országokban, így messzi földről kerülnek hozzánk ezek a termékek. Így sokszor ez az áru kevésbé friss, vagy nagyon „mű”, és meglepően sokára romlik csak meg. Az érzékeny gyomrúaknak problémákat okozhatnak azok az anyagok, amiket ezen zöldségek és gyümölcsök termesztésénél, érlelésénél, vagy tisztításánál alkalmaznak, főleg akkor, ha az áru nem hazánk környékéről érkezik hozzánk. Így annyit tehetünk, ha nem tudunk lemondani a nyáron megszokott zöldségekről, hogy legalább azt megnézzük, hogy honnan származik a termék, és megpróbálunk minél közelebbit választani.
A másik jó megoldás, ha egészségesen és vitamindúsan szeretnénk étkezni, de az aktuális hónapoknak megfelelően, hogy visszatérünk a hagyományokhoz. A téli, tavasz eleji időszakban még a szezon során eltett savanyúságokat, szörpöket, lekvárokat, leveket fogyasztjuk. Bár nem minden tartósítási mód egészséges, de már rengeteg tippet találhatunk a bio és cukormentes tartósításhoz. Továbbá ilyenkor érdemes fogyasztani káposztát, kelkáposztát, birsalmát, répát, karfiolt, feketeretket, tormát, sütőtököt, céklát, és csicsókát. A szezonális zöldségfogyasztás másik előnye, hogy általa az étkezésünk változatosabbá válik, és biztosítottabb a megfelelő vitaminbevitel, mintha mindig hasonló típusú zöldségeket-gyümölcsöket eszünk.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.