Menü

Korábban érnek a gyerekek, korábban érkezik a kiskamaszkor

Tényszerű, hogy a mai kor gyermekei korábban érnek, és sok tekintetben gyorsabban fejlődnek, mint ahogy az a „nagykönyvben meg van írva”. Így a kiskamaszkor is meglepően korán jelentkezhet. Hogyan kezeljük kiskamasz gyermekeinket?

Bár a kiskamaszkor általánosan a gyermekek 10 éves kora körül várható, egyre több szülő számol be arról, hogy már 6 – 9 éves korban is találkoznak a kiskamaszkor tüneteivel, amikor az addig aranyos, édes gyermek hirtelen dacossá válik, visszabeszél, ellenkezik, önállóságot és privát szférát igényel – nem is beszélve a testi tünetekről, mint pl. a növekvő izzadás.

Azonban fontos, hogy a kiskamaszkort ne keverjük össze a neveletlenséggel. Sok gyerek esetén nem kiskamaszkori jegyekről van szó, hanem az iskolába kerülés, vagy iskolai események révén előjönnek a neveltetésbeli hátrányok, vagy hiányosságok, vagy családi hatások.

Mindenesetre egyiktől sem kell megijedni, hiszen ebben az életkorban a gyerekek még a kamaszos-dacos tünetek ellenére is könnyebben kezelhetőek, mint a klasszikus kamaszkor idején. Ha viszont ebben az életkorban nem kap a gyerek elég odafigyelést, és határozott törődést, valamint magyarázatokat, akkor a tizenéves kamaszkorban elég sok probléma elé terítjük le a vörös szőnyeget.

Mit tehetünk azért, hogy csillapítsuk a kiskamaszkorban jelentkező nehézségeket? Először is próbáljunk minél több időt fordítani a gyerekre, amikor kizárólag rá figyelünk, a saját igényei szerint. Tehát ez ne azt jelentse, hogy házi feladatot kell megoldani, hanem olyan közös tevékenységet végezzünk, amit a gyerek szeretne. Ebbe aztán bele lehet szőni a közös beszélgetéseket, ez ugyanis szintén nagyon fontos a gyereknek ebben az életszakaszban. Egyrészt hogy szabadon kérdezhessen, és ne maradjon válaszok nélkül, másrészt hogy a kiskamaszos viselkedés miatti szidás ne csak önmagában érkezzen, hanem magyarázzuk el neki, hogy mi a probléma az adott cselekedettel, vagy viselkedésmóddal. Fontos továbbá, hogy a gyereknek legyen olyan hobbija, időtöltése, amelyben kiteljesedhet, amit örömmel végezhet – és ez lehetőleg ne a számítógépes játék legyen…

Ezen kívül segíthet a helyzeten, ha a gyerek önállósági törekvéseire nem felháborodással reagálunk, hanem amellett, hogy megpróbáljuk kordában tartani, tudatosítjuk magunkban azt, amit mindez jelent: hogy a gyermeknek valóban igénye van az önállóságra, így segítsük ebben. Adjunk neki nagyobb teret, szabadságot és felelősséget, hogy érezhesse: megtiszteljük a bizalmunkkal, és szabad, önálló személyiségként kezeljük. Például járhasson egyedül, vagy egy szakaszon egyedül iskolába, legyenek otthoni feladatai a ház és a család körül. Lehetőleg ezek olyan tevékenységek legyenek, amelyek révén büszke lehet magára, és növeli az önbizalmát. Tehát jó dolog, ha leviszi a szemetet, de segíthessen barkácsolni, etesse meg a kistestvérét, vagy hozhasson meg valamilyen kisebb családi döntést.

A feladat tehát egyszerre egyszerű és nagyon nehéz: próbáljuk megfigyelni, hogy mit üzen a gyerek viselkedése, minek a hiányát, vagy igényét akarja kifejezni, és eszerint próbáljuk kezelni a helyzetet. 

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.