„ A mamák nem mennek el”
Egy mama, egy édesanya elvesztése mindig nagyon nehéz és fájdalmas, akár fiatalabb, akár idősebb korban megy el. Ahogy azonban az énekes Zorán dala is üzeni: „a mamák nem mennek el”!
Mindenki életében vannak veszteségek, ha nem így lenne, élményeink sem lennének és így értelme se lenne az életnek. Ezt könnyű mondani, de mégsem vigasztal minket az a mondat, hogy „ez az élet rendje…”, amikor például elvesztünk egy számunkra fontos embert. Persze, tudjuk jól, hogy mindenki meghal egyszer, de amikor egy anya, vagy egy mama megy el, akkor értetlenül állunk azelőtt, hogy másnap mégis felkel a nap, és forog tovább a föld.
Valóban nehéz mit kezdenünk ezzel a fájdalommal, és vajon mibe kapaszkodhatunk a gyász után? Ha érezzük, hogy szerettünk hiánya mennyire elfogadhatatlan számunkra, gondoljunk csak bele, miért fáj ennyire. Hát azért, mert életünket tartalmasabbá tette, élményeket adott a vele való együttlét, tanított minket, támogatott minket, elfogadott minket, szeretett minket… És már szárnyal is az emlékezet vissza felé, sorra felidéződnek az együtt töltött szép, vicces, szomorú, vagy csak átlagos, hétköznapi pillanatok.
De következő percben már megint elszorul a torkunk, hiszen az emlékek a múlté már, vagy mégsem? Az életünk ezekkel az emlékekkel sokkal több, mint nélkülük, és a szerettünk elvesztése, nem jelenti azt hogy elvésznek azok a „kincsek” is, melyeket tőle, illetve általa kaptunk.
Az anyai szeretet egy olyan jelenség, ami nem szűnik meg az édesanya elvesztésével, mert az megalapozza emberi kapcsolatainkat, és átöleli az egész életünket. Az anyai szeretet felesel az idővel, és más fizikai törvényekkel, nem tud nem jelen időben létezni. Ezért ha a fájdalomtól szinte kiüresedik lelkünk, idézzük fel a mamával töltött pillanatokat, és érezni fogjuk, ahogy máris szeretet jár át bennünket, mert a mamák már csak ilyenek…nem mennek el.
Fotó:
pixabay.com
Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben
Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.