Áteredő traumák
- Dátum: 2015.01.05., 18:56
- áldozat, feldolgozás, generáció, negatív hatás, tragédia, trauma, traumaátadás
A negatív élmények, traumák pszichés hatásai jól ismertek. A traumához kapcsolódó elfojtott érzelmek különösen rossz hatással lehetnek az áldozatok életére. De vajon lehetséges az, hogy olyan traumák negatív következményeit is cipeljük magunkkal, melyeket közvetlenül nem is mi éltünk át?
Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy bizony létezik a traumaátadás jelensége, a negatív élmény hatásai akár későbbi generációk életében is tetten érhetőek.
Ezt a folyamatot úgy kell elképzelni, hogy a traumatizált személyek tudattalanul is átadhatnak az átélt traumához, tragédiához kapcsolódó érzelmeket. Ennek következtében lehetséges az, hogy olyan családtagok, utódok is depresszióssá, szorongóvá válhatnak a trauma következtében, akik közvetlenül nem is élték át azt.

A generációkon átívelő traumaátadás jelensége leginkább akkor jellemző, amikor az áldozatok, traumatizált személyek nem beszélnek az átélt negatív eseményekről és az ehhez kapcsolódó érzelmeikről. A feldolgozatlan érzelmek pedig továbbra is rossz hatással vannak a személy életére, de akár még a következő generációra is negatív hatással lehetnek. Egy feldolgozatlan, eltemetett trauma ugyanis kihatással van az önértékelésre, szorongást, félelmet generálhat, ez pedig óhatatlanul is befolyásolhatja például a gyerekek viselkedéseit, érzelmeit.
A traumákról tehát beszélni kell, csak úgy lehetséges a feldolgozás, ha az érzelmeket nem elnyomjuk, hanem hagyjuk megnyilvánulni őket, idővel pedig átértékelődnek, átrendeződnek. A feldolgozás, és a továbblépés nemcsak az áldozat szemszögéből nézve fontos (mivel az elfojtott érzelmek továbbra is rossz hatással lehetnek, akkor is ha nem beszélünk róluk), hanem a családtagok, utódok szempontjából is.
Fotó:
pixabay.com
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.