Menü

Áteredő traumák

A negatív élmények, traumák pszichés hatásai jól ismertek. A traumához kapcsolódó elfojtott érzelmek különösen rossz hatással lehetnek az áldozatok életére. De vajon lehetséges az, hogy olyan traumák negatív következményeit is cipeljük magunkkal, melyeket közvetlenül nem is mi éltünk át?

Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy bizony létezik a traumaátadás jelensége, a negatív élmény hatásai akár későbbi generációk életében is tetten érhetőek.

Ezt a folyamatot úgy kell elképzelni, hogy a traumatizált személyek tudattalanul is átadhatnak az átélt traumához, tragédiához kapcsolódó érzelmeket. Ennek következtében lehetséges az, hogy olyan családtagok, utódok is depresszióssá, szorongóvá válhatnak a trauma következtében, akik közvetlenül nem is élték át azt.

A generációkon átívelő traumaátadás jelensége leginkább akkor jellemző, amikor az áldozatok, traumatizált személyek nem beszélnek az átélt negatív eseményekről és az ehhez kapcsolódó érzelmeikről. A feldolgozatlan érzelmek pedig továbbra is rossz hatással vannak a személy életére, de akár még a következő generációra is negatív hatással lehetnek. Egy feldolgozatlan, eltemetett trauma ugyanis kihatással van az önértékelésre, szorongást, félelmet generálhat, ez pedig óhatatlanul is befolyásolhatja például a gyerekek viselkedéseit, érzelmeit.

A traumákról tehát beszélni kell, csak úgy lehetséges a feldolgozás, ha az érzelmeket nem elnyomjuk, hanem hagyjuk megnyilvánulni őket, idővel pedig átértékelődnek, átrendeződnek. A feldolgozás, és a továbblépés nemcsak az áldozat szemszögéből nézve fontos (mivel az elfojtott érzelmek továbbra is rossz hatással lehetnek, akkor is ha nem beszélünk róluk), hanem a családtagok, utódok szempontjából is.

Fotó:
pixabay.com

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.