Az agresszió kiélése nem segít
- Dátum: 2014.12.15., 15:38
- agresszió, düh, érzelemkifejezés, kontroll, stratégia, viselkedéskontroll
Vannak kifejezetten agresszív személyiségű emberek, de valójában mindenki viselkedésében időről időre megjelenik a düh, illetve az agresszió. A düh sokszor tehetetlenné tesz minket, mit kezdjünk vele?
Viselkedésünk mozgatórugói az érzelmek, melyek befolyásolják, hogyan értékeljük a minket érő információkat, illetve hatással vannak döntéseinkre is. Éppen ezért fontos, hogy kontrollálni tudjuk őket, például azért, hogy dühünket ne agresszív viselkedésben éljük ki. Már csak azért sem, mivel a pszichológiai kutatások szerint a kiélés egyáltalán nem szünteti meg az agressziót.
A szakemberek alapvetően kétféle megoldási módot, stratégiát ajánlanak, melyek segíthetnek az érzelmeink fölötti kontroll megtartásában. Egyik út lehet, ha például átértékeljük az adott problémás helyzetet, a másik pedig az úgynevezett viselkedéses stratégia, amikor elkezdünk valami egészen mással foglalkozni, elterelve ezzel figyelmünket a dühítő szituációról.
Ha nem is kifejezetten agresszív alkatúak vagyunk, akkor is fontos, hogy tudjuk kezelni indulatainkat, és kontrollálni érzelmeinket. A szélsőséges megoldások, mint az érzelmek elfojtása vagy túlzott szabadjára engedése nem hatékony, hiszen így semmilyen kontroll nem érvényesül. Ha tudatosítjuk érzelmeinket, illetve kihangosítjuk, hogy melyek azok a szituációk, amikor képtelenek vagyunk kontrollálni magunkat, akkor nagyobb rálátással és ezzel együtt nagyobb ráhatással is leszünk önmagunkra.
Egyébként, annak, aki közel érzi magát a meditáció világához, a következő - csak nagyon röviden vázolt - meditációs kép is segíthet rendezni a gondolatait és az érzelmeit. Képzeljük el a saját kertünket, amely egyelőre még igencsak elhanyagolt, tele van sértődöttséggel, irigységgel és haraggal, a gaz rendesen benőtte. Tudatosítsuk, vizsgáljuk meg negatív érzelmeinket, regisztráljuk őket. Vegyünk róluk tudomást, de ne oldódjunk fel bennünk, itt az ideje kertészkedni. Következő lépésként tegyük rendbe kertünket, a gazolás után, ültessük el a megbocsátás, a megértés, az öröm virágait. Többek között ez a nagyon egyszerű (egyénileg kreatívan kidolgozható) meditációs kép is segíthet rendezni érzelmeinket, és ilyen módon az érzelemkifejezés kontrolljának elsajátításához is közelebb kerülhetünk.
Fotó:
pixabay.com
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.
A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.