Pszichológushoz fordulni nem őrültség
- Dátum: 2014.08.04., 22:15
- bölcsész, dohányzás, egészségmegőrzés, gyógyszeres kezelés, haláleset, lélek, lelki élet, leszokás, orvos, pszichiáter, pszichológia, pszichológus, pszichoterapeuta, pszichoterápia, szakember, tudatosság, válás
Sajnálatos módon kis hazánkban még mindig elterjedt az a nézőpont, hogy aki pszichológushoz jár, az nem normális, és biztosan csak az őrültek fordulnak ilyen „agykurkászokhoz”. Pedig a valóság közel sem ilyen negatív. A rossz hozzáállás egyik oka, hogy még ma is összekeverik a pszichológus és a pszichiáter, pszichoterapeuta fogalmát.
A nyugati társadalmakban megfigyelhetjük, hogy egyre többen fordulnak szakemberhez a lelki problémáikkal, vagy a lelki életük kezelésével. Ez nem azt jelenti, hogy „egyre több a nem normális”, hanem azt, hogy mind több és több ember felismeri, hogy nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolnia kell. Sőt, az egészségmegőrzés elsődleges kulcsa, ha a lélek rendben van! Ennek egyik módja, ha valaki rendszeresen beszélget egy pszichológussal. Léteznek persze alternatív módszerek is: kineziológia, meditáció, Théta-healing, pszichodráma, stb-stb. Bármelyiket is választja valaki, fontos lépést tesz annak érdekében, hogy az esetleges lelki vívódásait, korábbi lelki sérüléseit, őt foglalkoztató kérdéseket, bizonytalanságokat kezelje. Ez pedig nem őrültséget, hanem tudatosságot jelent. Mindez egy önmagunkba való utazás, és sok mindenben segíthet: párkapcsolati problémákban, valamely negatív tulajdonságok kezelésében, az élet minden területén való kommunikációban.
A pszichológus, pszichiáter, és a pszichoterapeuta pedig különbözik egymástól. A pszichológus bölcsész végzettségű, gyógyszeres kezeléssel egyáltalán nem foglalkozik. Az inkább a pszichiáter szakterülete, aki pedig orvosi egyetemet végzett, pszichiáter szakirányon. Pszichoterapeuta pedig pszichológusból és pszichiáterből is lehet, a pszichoterapeuta szakképzés elvégzése után.

Aki tehát csak a lelkét szeretné ápolni, annak valószínűleg nem pszichiáterre, gyógyszeres kezelésre van szüksége, hanem pszichológusra. Ha valaki pedig komolyabb mentális betegségben szenved, mint pl. a mániás depresszió, akkor pszichiáterhez javasolt fordulnia. Sajnos ezen fogalmak összemosása miatt alakult ki a fent megnevezett tévhit. Ha normális dolog orvoshoz fordulni influenzával, ügyvédhez fordulni jogi kérdésekkel, vagy könyvelőhöz járni, hogy a vállalkozás ügyeit rendezze, akkor ugyanúgy általános, ha a lélek karbantartása érdekében valaki pszichológust keres fel. Mindez nemcsak olyan lelki válságok esetén lehet hasznos, mint a válás, vagy a haláleset feldolgozása, hanem kisebb vívódások, életszakasz-beli nehézségek esetén is, úgymint változókor, vagy dohányzásról való leszokás.
Fotó:
pixabay.com
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.