Menü

Szőlőmag-szerelem

Manapság a szőlővel kapcsolatosan leginkább arról hallhatunk, hogy az egyik legmagasabb kalóriatartalmú gyümölcs, és értékeit tekintve cukorbetegeknek nem javasolt a fogyasztása. Sokan azok közül, akik esznek szőlőt, a magját kikerülik, vagy egyben lenyelik. Talán nem is tudják, micsoda lehetőséget szalasztanak el! A szőlőmag ugyanis nagyon, és még annál is jobban egészséges! Manapság már többféle formában is találkozhatunk vele: szőlőmagolaj és szőlőmagőrlemény/szőlőmagliszt formájában. Mindegyik fogyasztása különösen ajánlott!

Főként, hogy ebben az alakjában szervezetünk még könnyebben hozzájut a benne rejlő tápanyagokhoz, mintha csak összerágjuk a magot. A szőlőmag jótékony hatásainak listája nagyon hosszú. Leginkább onnan ismert, hogy több kutatás is igazolta a rákmegelőző hatását, valamint azt, hogy hatékony a rákos sejtek elleni küzdelemben! Ezen kívül regenerálja a hajhagymákat, még a szoptatás idején jelentkező hajhullás esetén is hatásos, rugalmasabbá teszi a bőrt és segít a ránctalanításban, erősíti az ízületeket, serkenti az agyműködést. Tehát külsőleg-belsőleg is alkalmazható. És most az allergiaszezonban fontos, hogy általa kevésbé jelentkeznek az allergiás tünetek! És a lista még nem teljes…

A szőlőmag őrlemény, azaz a liszt, valamint a szőlőmagolaj egyszerre készül. A magból kipréselik a nedvességet, így készül az olaj, majd ezután darálják meg a szőlőmagot, ebből lesz az őrlemény, amit a finomsága miatt lisztként is neveznek. A kiváló őrlemények ugyanis a finomliszthez hasonlóan lágy szemcsékből állnak. Fontos azonban, hogy sosem „finomított” felirattal ellátott szőlőmag terméket válasszunk, hanem csakis olyat, ami hidegen sajtolt módszerrel készül! A finomítás ugyanis ipari folyamat. A megfelelő eljárással készült termékek ára nem olcsó, de a jótékony hatásait tekintve mindenképpen megéri, ráadásul nem kell belőle sokat használni. Figyelem: a szőlőmag bármely formában lévő kivonatát sötét, hűvös helyen tároljuk, így képes leginkább megőrizni a benne rejlő értékes anyagokat!

A szőlőmagolajat salátákhoz, bármilyen hidegen készült élelmiszerhez adhatjuk, de akár bébiételekhez is tehetünk belőle, vagy házilag készült majonézhez is használhatjuk. Sütéshez alkalmasabb, mint az olivaolaj, mivel magasabb az égéspontja. A szőlőmag őrleményt lisztként tehetjük az ételekbe, a lisztek kb. 3-5%-kát helyettesíthetjük vele. De adhatjuk joghurtokhoz, müzlihez, vagy tejberizshez is. Ráadásul az ízétől sem kell tartanunk, mert a szőlőhöz hasonló ízvilággal rendelkezik. Érdekes módon ezt még a sütésnél sem veszíti el. Olyan ételekhez javasoljuk, amihez jól illik a szőlő finom aromája. 

Fotó:
pixabay.com

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.