Hisztéria helyett tanácsok
Túl vagyunk az első nagy nyári hőhullámon és az ilyenkor szokásos hisztérián. Pedig a melegtől nem kell megijedni, csak érdemes néhány szabályt és jó tanácsot betartani.
Minden évben ismétlődő jelenség: ha tartósan 30-35 Celsius fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, beindul az össznépi hisztéria, hogy mi lesz velünk. A tévék, a rádiók ilyenkor naponta többször figyelmeztetnek a ránk leselkedő veszélyekre.
Félreértés ne essék, veszély valóban van, ugyanakkor a valódi tanácsok helyett ilyenkor általában csak feleslegesen eltúlzott riogatásokkal találkozunk.
Hőségben mindenképpen figyelnünk kell szervezetünkre, hiszen megnő a szív és érrendszeri problémák kockázata. A kánikula alacsony vérnyomást idézhet elő, nem beszélve arról, ha nem pótoljuk megfelelően az elveszített folyadékot, az szintén keringési zavarokat, akár szívinfarktust is okozhat. Ez persze nem jelent speciális elővigyázatosságot, mindössze arról van szó, hogy kerüljük a tűző napot, valamint fogyasszunk el napi 2-3 liter folyadékot.
Lehetőleg vizet és lehetőleg ne legyen jéghideg. Szervezetünknek ugyanis a túl hideg italokkal még dolga van, fel kell melegítenie, és ez energiát vesz igénybe, emellett a gyomrunknak sem tesz jót. A cukros üdítők, az alkoholok, valamint a kávé kánikulában fokozott negatív hatásaival mindenki tisztában van.
Tusolásnál, fürdésénél szintén nem jó a jéghideg víz, a túl nagy hőmérséklet különbség káros lehet, érdemes inkább langyosabbra venni a csapon a fokozatot. Testünket hűthetjük vizes borogatással, amelyet nyakunkon, csuklónkon és könyökünkön érdemes alkalmazni.
A ruházatra szintén érdemes odafigyelni,a jól szellőző, nedvszívó anyagokat, darabokat kell ilyenkor előtérbe helyezni.
Fotó:
pixabay.com
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.