Még tart a spárgaszezon
- Dátum: 2014.05.29., 11:52
- spárga, spárga hatása szervezetre, spárga hatásai, spárga jótékony hatásai
A spárga másodvirágzását éli hazánkban. A XIX. századtól kezdve francia mintára itthon is sok spárgát termesztettek, azonban a második világháború után a szovjet rezsim száműzte a magyar konyhából. Az elmúlt években újra felfedezzük ezt a rendkívül hasznos zöldséget, ami vajon párolva a legízletesebb.
A spárgát már az ókorban is ismerték és fogyasztották, ízletes csemegeként tartották számon, majd a népi gyógyászat is felfedezte jótékony hatásait – gyulladáscsökkentő és erős fájdalom csillapító hatását.
Az újabb kori kutatások pedig felfedezték, rendkívül gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban, valamint vitaminokban is. Sok-sok kálciumot, vasat, nátriumot, káliumot, béta-karotint tartalmaz, különösen folsav tartalma jelentős. Utóbbi miatt a kismamáknak rendkívül ajánlott a fogyasztása, hiszen megfelelő mennyiségű folsavval elkerülhetőek a különböző születési rendellenességek. Persze egészséges felnőttek számára is fontos a sok folsav, hiszen ezzel megelőzhető a fáradékonyság és az állandó kimerültség érzése. C-, B1-, B2-, B6-vitaminban is gazdag.
Ki kell emelni, hogy több, belső elválasztású mirigyre is hatással van, így a toboz-, a pajzs-, az agyalapi-, vagy a mellékvesemirigyre. Serkenti a szív, a vese és a máj működését, utóbbiak kiválasztó funkcióját. Érdemes bevetni húgyúti fertőzések, vesegyulladás, reumatikus fájdalmak esetén, egyesek szerint a rendszeres spárga fogyasztás pedig a bőrünk szépségének is jót tesz.
A spárga kalória szegény, rendkívül egészséges táplálék. Legtöbbször fehér és zöld spárga kapható az üzletekben, de egyes helyeken akár lila spárgát is beszerezhetünk.
Fontos, hogy mindig forrásban lévő vízbe helyezzük bele és úgy főzzük meg, hogy a csúcsait ne lepje el a víz. Az erősen vértisztító és lúgosító zöldséget nagyjából 8-12 perc alatt lehet ízletessé, puhává főzni.
Fotó:
pixabay.com
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye
A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.