Menü

Mi is az a GMO?

A génmódosított élelmiszerekről legutóbb akkor beszélt az egész világ, amikor kiderült, Oroszországban az ilyen eljárással készült termékek előállítását terrorizmusként kezelné és büntetné a helyi parlament.

A GMO a génmódosítás eljárásával készült termékek angol nyelvű rövidítése. Tulajdonképpen egy olyan eljárásról beszélünk, amelynek segítségével az adott élőlény saját génállományát megváltoztatják, esetleg egy másikéval vegyítik.

A kutatók eredetileg azért tartották jó ötletnek a génmódosítást, mert azt gondolták, hogy így ellenállóbb növények, állatok tudnak kifejlődni. Magyarán egy adott növény szárazság és hideg tűrővé válik, és a kártevők is elkerülik. Azt remélték, hogy kevesebb vegyszerre lesz szükség és az időjárási viszontagságok is ezáltal kikerülhetővé válnak. Aztán az évek múlásával kiderült például, a kártevők rezisztensekké váltak, ugyanúgy falatoztak a GMO-s növényekből, mint az eredetiből. S a kutatások arra is rámutattak, az emberi szervezetre sem hat éppen jótékonyan a GMO-s termékek fogyasztása.

A nagy élelmiszergyárak érdeke ezzel párhuzamosan ugyancsak megváltozott. Rájöttek, hogy a GMO-s élőlényekkel új távlat nyílik előttük, speciális, gyorsan előállítható alapanyagokhoz juthatnak jóval kevesebb befektetéssel. A technológia segítségével például megnövelhetik a növény cukor-, vagy keményítő tartalmát, növelhetik benne a fehérjéket.

De vajon normális, hogy ilyen tápanyagok, élelmiszerek kerülnek a tányérunkba? Az egészség károsító hatásai minden területen persze még nem ismertek a GMO-s élelmiszereknek, de annyi bizonyos, a hagyományos mezőgazdasági, illetve a biotermelést nagyban akadályozzák, kiszorítják. Ráadásul ugyanúgy szükség van vegyszerekre, sőt ezek a megbolygatott génekkel rendelkező élőlények bekerülnek a természetes körforgásba, vagyis a természet sokszínűségét is befolyásolják.

Szerencsére hazánkban tilos a génmódosított növények, állatok termesztése, tenyésztése, azonban a sok import cikkel szinte lehetetlen kikerülni a GMO-s táplálékot. Az is érthetetlen, hogy az Európai Unió engedélyezte a GMO-s termékek kereskedelmét, sőt a szója, kukorica, repce esetén a termesztését is. A GMO azonban jóval több kérdést vet fel, minthogy egy kézlegyintéssel elintézzük. Főleg azért, mert inkább kártékony, s nemcsak az embert, de minden más élőlényt negatívan befolyásolhat.

Fotó:
pixabay.com

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.