Mi is az a GMO?
- Dátum: 2014.05.23., 10:03
- génmódosított élelmiszerek, génmódosított növények, génmódosított termékek, GMO, GMO és EU
A génmódosított élelmiszerekről legutóbb akkor beszélt az egész világ, amikor kiderült, Oroszországban az ilyen eljárással készült termékek előállítását terrorizmusként kezelné és büntetné a helyi parlament.
A GMO a génmódosítás eljárásával készült termékek angol nyelvű rövidítése. Tulajdonképpen egy olyan eljárásról beszélünk, amelynek segítségével az adott élőlény saját génállományát megváltoztatják, esetleg egy másikéval vegyítik.
A kutatók eredetileg azért tartották jó ötletnek a génmódosítást, mert azt gondolták, hogy így ellenállóbb növények, állatok tudnak kifejlődni. Magyarán egy adott növény szárazság és hideg tűrővé válik, és a kártevők is elkerülik. Azt remélték, hogy kevesebb vegyszerre lesz szükség és az időjárási viszontagságok is ezáltal kikerülhetővé válnak. Aztán az évek múlásával kiderült például, a kártevők rezisztensekké váltak, ugyanúgy falatoztak a GMO-s növényekből, mint az eredetiből. S a kutatások arra is rámutattak, az emberi szervezetre sem hat éppen jótékonyan a GMO-s termékek fogyasztása.

A nagy élelmiszergyárak érdeke ezzel párhuzamosan ugyancsak megváltozott. Rájöttek, hogy a GMO-s élőlényekkel új távlat nyílik előttük, speciális, gyorsan előállítható alapanyagokhoz juthatnak jóval kevesebb befektetéssel. A technológia segítségével például megnövelhetik a növény cukor-, vagy keményítő tartalmát, növelhetik benne a fehérjéket.
De vajon normális, hogy ilyen tápanyagok, élelmiszerek kerülnek a tányérunkba? Az egészség károsító hatásai minden területen persze még nem ismertek a GMO-s élelmiszereknek, de annyi bizonyos, a hagyományos mezőgazdasági, illetve a biotermelést nagyban akadályozzák, kiszorítják. Ráadásul ugyanúgy szükség van vegyszerekre, sőt ezek a megbolygatott génekkel rendelkező élőlények bekerülnek a természetes körforgásba, vagyis a természet sokszínűségét is befolyásolják.
Szerencsére hazánkban tilos a génmódosított növények, állatok termesztése, tenyésztése, azonban a sok import cikkel szinte lehetetlen kikerülni a GMO-s táplálékot. Az is érthetetlen, hogy az Európai Unió engedélyezte a GMO-s termékek kereskedelmét, sőt a szója, kukorica, repce esetén a termesztését is. A GMO azonban jóval több kérdést vet fel, minthogy egy kézlegyintéssel elintézzük. Főleg azért, mert inkább kártékony, s nemcsak az embert, de minden más élőlényt negatívan befolyásolhat.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?