Hiperaktivitás: összetettebb probléma, mint gondolnánk
- Dátum: 2014.05.13., 10:48
- figyelemzavar, hiperaktivitás, impulzivitás, viselkedészavar
Sokszor használják a hiperaktivitás fogalmát, a nyugtalan, mozgékony gyerekekre. Pedig ennél jóval komplexebb problémáról van szó, hátterében többféle végrehajtó funkció zavara húzódhat meg, ezért több szempontból is befolyásolja az iskolai viselkedést és a teljesítményt is.
Körülbelül a gyerekek 6-8 százalékát érinti ez a viselkedészavar, amely felnőttkorra általában megszűnik, de a tünetek közül a figyelemzavar illetve az impulzivitás többnyire továbbra is megmarad.
Önmagában egy nagyobb fokú impulzivitás még nem feltétlenül jelent komplex viselkedészavart, bár tény hogy ezek a gyerekek több figyelmet igényelnek, és energikusabb odafordulást a szülők részéről.
Egy figyelemhiányos hiperaktivitási zavar azonban komolyabb tünetekkel és következményekkel jár. A dekoncentráltság motoros nyugtalansággal társul, valamint erőteljes impulzivitással. A koncentrálási nehézségek, a túlmozgásos tünetek, illetve a lobbanékonyság, megfontoltság hiánya a viselkedés szabályozás diszfunkcionális működésére utal.
Ha ez a típusú komplex viselkedészavar fennáll, akkor számos úgynevezett végrehajtó funkció zavara is meghúzódhat a háttérben. Idetartozik például a célirányos viselkedéstől kezdve a tervezésen, belső szabályozáson és munkamemórián át, a mentális struktúrák kialakítása és változtatása is. Ezek a funkciózavarok pedig a következő hétköznapi feladatok elvégzésénél mutatkoznak meg: feladatok szervezése, idő követése, rangsorolás, fontossági sorrendek kialakítása, összpontosítás. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a rossz, nem elégséges iskolai teljesítmény, amely a frusztráció kezelésében jelentkező problémákkal társulva még szociális, kapcsolati nehézségeket is okoz.
Persze azért a drasztikus, súlyos eseteken kívül széles skálán mozog az a fajta személyiség illetve viselkedés, amit a köznyelv általában egységesen hiperaktivitásnak tulajdonít. Ezért fontos a mérlegelés, a legfontosabb hogy a tünetek milyen mértékben nehezítik meg az alkalmazkodást, és az életkorhoz képest milyen gyakorisággal illetve intenzitással jelentkeznek.
Fotó:
pixabay.com
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Amikor éjjel ugat a köhögés
Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.