Menü

Dísznövény és fogyasztható ínyencség

Piacokon ritkán kapni, de ha mégis találunk, azonnal csapjunk le rá, mert nem fogjuk megbánni. A rebarbara különleges zöldségféle, amelynek leginkább a levélnyele, vagyis a zöldes, pirosas szára fogyasztható. Savanykás íze miatt igazi ínyencség.

A rebarbarát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A szakértők úgy kalkulálnak, hogy már mintegy 4500-5000 éve rendszeres tápláléka volt az akkor élőknek. Egy kínai füveskönyvben, ami 2700 esztendős, szintén említést tesznek róla.

A kínaiak elsősorban a gyökértörzséből készített tea miatt kedvelték, pedig zöldes, pirosas színben pompázó szára az igazi finomság. A növény is a kínai, tibeti, mongóliai vidékről származik, itt egyébként negyvennél is több fajtáját ismerik. Európában az 1700-as évektől kezdve terjedt el, már akkor is fontos kereskedelmi cikknek számított.

A rebarbarát az angol és német konyha sokkal többször használja, mint a magyar. Felismerték, hogy bizony a kora tavaszi időszakban a fogyasztása különösen ajánlott – a téli évszak végére a szervezet vitamin raktárai alaposan kiürülnek és minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy feltöltsük ezeket a tárolókat. A rebarbara erre az egyik legtökéletesebb lehetőség, hiszen igen gazdag A-, C-, valamint B1-, és B2-vitaminban. Az ásványi anyagok tekintetében sok kálciumot, káliumot, vasat, magnéziumot, foszfort és szelént találunk benne.

A napos helyet kedvelő rebarbarát sokan dísznövényként tartják hatalmas, zöld levelei miatt. Azonban gyökérszára és levélnyele miatt inkább fogyasztásra ajánljuk.

A rebarbara a gyomor jó barátja, segíti az emésztést, étvágyjavító, has- és vízhajtó hatású. Valódi gyomorerősítő, erős gyulladás csökkentő, a fogíny és a száj nyálkahártya bántalmait is enyhíti, vér és vesetisztító, pépesítve az aranyeret is gyógyítja.

Tudni érdemes még róla, hogy sok-sok alma-, citrom- és oxálsavat tartalmaz, utóbbi miatt a gyerekeknek, kismamáknak és vesebetegeknek nem is nagyon ajánlatos túl sokat fogyasztaniuk belőle.

A gyöktörzséből kiváló teát készíthetünk, a szárából kompótot, mártást, szószt, pépet, süteményt alkothatunk, de önmagában is jó elrágcsálni. A kifacsart leve pedig nagyszerű bio permetlé, főleg a tetvek ellen.

Fotó:
pixabay.com

A rutin, mint anyag, amire szükségünk van

Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.

A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?

Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.