A siker kulcsa az érzelmi intelligencia
- Dátum: 2014.04.18., 07:53
- érzelmi intelligencia, fejlesztés, intelligencia, IQ, siker
Sokáig meglehetősen túlértékelték az intelligencia, mint az absztrakt gondolkodás képességének szerepét a sikerességben. Ahhoz azonban, hogy másokkal sikeresen kommunikáljunk, együttműködjünk nemcsak absztrakt fogalmakkal kell dolgoznunk.
Erre hívja fel a figyelmet, az egyre nagyobb népszerűséggel bíró érzelmi intelligencia fogalma is. Hiszen az életben folyamatosan kezelnünk kell saját illetve mások hangulatára, érzelmi állapotára vonatkozó információkat is, ezek figyelembevétele, mérlegelése minden döntési helyzetnél fontos, sikertényező lehet.
Vagyis ma már pontosan látjuk azt, hogy azok az emberek, akik megfelelő módon és mértékben képesek érzelmeiket kifejezni és szabályozni, a problémamegoldásokban is élen járnak, ami jóval túlmutat az IQ szintjén. A tudományban eltérően magyarázzák az érzelmi intelligencia fogalmát, bizonyos irányzatok mentális képességhez kapcsolják szorosan az EQ-t, míg mások a fogalom alatt elsősorban motivációs tényezőket és személyiségjegyeket értenek.
Egy biztos, a saját és mások érzelmeinek észlelése, értékelése, megértése illetve a társas viszonyok sikeres kezelésének képessége meghatározó szereppel bír az alkalmazkodásban és a boldog, egészséges élet kialakításában. Ráadásul az érzelmi intelligencia fogalmával leírt képességek fejleszthetőek, tanulhatóak. Ezért lenne fontos, hogy az értelmi képességek mellett hangsúlyos legyen a gyermekek érzelmi és szociális fejlődése, fejlesztése is.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.