A siker kulcsa az érzelmi intelligencia
- Dátum: 2014.04.18., 07:53
- érzelmi intelligencia, fejlesztés, intelligencia, IQ, siker
Sokáig meglehetősen túlértékelték az intelligencia, mint az absztrakt gondolkodás képességének szerepét a sikerességben. Ahhoz azonban, hogy másokkal sikeresen kommunikáljunk, együttműködjünk nemcsak absztrakt fogalmakkal kell dolgoznunk.
Erre hívja fel a figyelmet, az egyre nagyobb népszerűséggel bíró érzelmi intelligencia fogalma is. Hiszen az életben folyamatosan kezelnünk kell saját illetve mások hangulatára, érzelmi állapotára vonatkozó információkat is, ezek figyelembevétele, mérlegelése minden döntési helyzetnél fontos, sikertényező lehet.
Vagyis ma már pontosan látjuk azt, hogy azok az emberek, akik megfelelő módon és mértékben képesek érzelmeiket kifejezni és szabályozni, a problémamegoldásokban is élen járnak, ami jóval túlmutat az IQ szintjén. A tudományban eltérően magyarázzák az érzelmi intelligencia fogalmát, bizonyos irányzatok mentális képességhez kapcsolják szorosan az EQ-t, míg mások a fogalom alatt elsősorban motivációs tényezőket és személyiségjegyeket értenek.
Egy biztos, a saját és mások érzelmeinek észlelése, értékelése, megértése illetve a társas viszonyok sikeres kezelésének képessége meghatározó szereppel bír az alkalmazkodásban és a boldog, egészséges élet kialakításában. Ráadásul az érzelmi intelligencia fogalmával leírt képességek fejleszthetőek, tanulhatóak. Ezért lenne fontos, hogy az értelmi képességek mellett hangsúlyos legyen a gyermekek érzelmi és szociális fejlődése, fejlesztése is.
Fotó:
pixabay.com
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.