A siker kulcsa az érzelmi intelligencia
- Dátum: 2014.04.18., 07:53
- érzelmi intelligencia, fejlesztés, intelligencia, IQ, siker
Sokáig meglehetősen túlértékelték az intelligencia, mint az absztrakt gondolkodás képességének szerepét a sikerességben. Ahhoz azonban, hogy másokkal sikeresen kommunikáljunk, együttműködjünk nemcsak absztrakt fogalmakkal kell dolgoznunk.
Erre hívja fel a figyelmet, az egyre nagyobb népszerűséggel bíró érzelmi intelligencia fogalma is. Hiszen az életben folyamatosan kezelnünk kell saját illetve mások hangulatára, érzelmi állapotára vonatkozó információkat is, ezek figyelembevétele, mérlegelése minden döntési helyzetnél fontos, sikertényező lehet.
Vagyis ma már pontosan látjuk azt, hogy azok az emberek, akik megfelelő módon és mértékben képesek érzelmeiket kifejezni és szabályozni, a problémamegoldásokban is élen járnak, ami jóval túlmutat az IQ szintjén. A tudományban eltérően magyarázzák az érzelmi intelligencia fogalmát, bizonyos irányzatok mentális képességhez kapcsolják szorosan az EQ-t, míg mások a fogalom alatt elsősorban motivációs tényezőket és személyiségjegyeket értenek.
Egy biztos, a saját és mások érzelmeinek észlelése, értékelése, megértése illetve a társas viszonyok sikeres kezelésének képessége meghatározó szereppel bír az alkalmazkodásban és a boldog, egészséges élet kialakításában. Ráadásul az érzelmi intelligencia fogalmával leírt képességek fejleszthetőek, tanulhatóak. Ezért lenne fontos, hogy az értelmi képességek mellett hangsúlyos legyen a gyermekek érzelmi és szociális fejlődése, fejlesztése is.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.