A siker kulcsa az érzelmi intelligencia
- Dátum: 2014.04.18., 07:53
- érzelmi intelligencia, fejlesztés, intelligencia, IQ, siker
Sokáig meglehetősen túlértékelték az intelligencia, mint az absztrakt gondolkodás képességének szerepét a sikerességben. Ahhoz azonban, hogy másokkal sikeresen kommunikáljunk, együttműködjünk nemcsak absztrakt fogalmakkal kell dolgoznunk.
Erre hívja fel a figyelmet, az egyre nagyobb népszerűséggel bíró érzelmi intelligencia fogalma is. Hiszen az életben folyamatosan kezelnünk kell saját illetve mások hangulatára, érzelmi állapotára vonatkozó információkat is, ezek figyelembevétele, mérlegelése minden döntési helyzetnél fontos, sikertényező lehet.
Vagyis ma már pontosan látjuk azt, hogy azok az emberek, akik megfelelő módon és mértékben képesek érzelmeiket kifejezni és szabályozni, a problémamegoldásokban is élen járnak, ami jóval túlmutat az IQ szintjén. A tudományban eltérően magyarázzák az érzelmi intelligencia fogalmát, bizonyos irányzatok mentális képességhez kapcsolják szorosan az EQ-t, míg mások a fogalom alatt elsősorban motivációs tényezőket és személyiségjegyeket értenek.
Egy biztos, a saját és mások érzelmeinek észlelése, értékelése, megértése illetve a társas viszonyok sikeres kezelésének képessége meghatározó szereppel bír az alkalmazkodásban és a boldog, egészséges élet kialakításában. Ráadásul az érzelmi intelligencia fogalmával leírt képességek fejleszthetőek, tanulhatóak. Ezért lenne fontos, hogy az értelmi képességek mellett hangsúlyos legyen a gyermekek érzelmi és szociális fejlődése, fejlesztése is.
Fotó:
pixabay.com
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.