A siker kulcsa az érzelmi intelligencia
- Dátum: 2014.04.18., 07:53
- érzelmi intelligencia, fejlesztés, intelligencia, IQ, siker
Sokáig meglehetősen túlértékelték az intelligencia, mint az absztrakt gondolkodás képességének szerepét a sikerességben. Ahhoz azonban, hogy másokkal sikeresen kommunikáljunk, együttműködjünk nemcsak absztrakt fogalmakkal kell dolgoznunk.
Erre hívja fel a figyelmet, az egyre nagyobb népszerűséggel bíró érzelmi intelligencia fogalma is. Hiszen az életben folyamatosan kezelnünk kell saját illetve mások hangulatára, érzelmi állapotára vonatkozó információkat is, ezek figyelembevétele, mérlegelése minden döntési helyzetnél fontos, sikertényező lehet.
Vagyis ma már pontosan látjuk azt, hogy azok az emberek, akik megfelelő módon és mértékben képesek érzelmeiket kifejezni és szabályozni, a problémamegoldásokban is élen járnak, ami jóval túlmutat az IQ szintjén. A tudományban eltérően magyarázzák az érzelmi intelligencia fogalmát, bizonyos irányzatok mentális képességhez kapcsolják szorosan az EQ-t, míg mások a fogalom alatt elsősorban motivációs tényezőket és személyiségjegyeket értenek.
Egy biztos, a saját és mások érzelmeinek észlelése, értékelése, megértése illetve a társas viszonyok sikeres kezelésének képessége meghatározó szereppel bír az alkalmazkodásban és a boldog, egészséges élet kialakításában. Ráadásul az érzelmi intelligencia fogalmával leírt képességek fejleszthetőek, tanulhatóak. Ezért lenne fontos, hogy az értelmi képességek mellett hangsúlyos legyen a gyermekek érzelmi és szociális fejlődése, fejlesztése is.
Fotó:
pixabay.com
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?