Menü

Az agyunk és az ő titkai

Agyunk működésének, jellegzetességeinek kutatása az egyik legérdekesebb tudományág. A kutatók mindig felfedeznek valami izgalmasat, és egyúttal azt is, hogy milyen keveset tudunk saját elménkről.

Azt például régóta tudjuk, hogy agyunk szelektál a bejövő információk között, azaz kiválasztja és beosztja nekünk azt, ami „szerinte” a leglényegesebb számunkra. Nem csoda, ha nem szűrné az ingereket, valószínűleg abba gyorsan beleőrülnénk, hiszen környezetünk rengeteg információval bombázza agyunkat.

Ezt a folyamatot ismerjük, azt azonban még csak most kezdik kapizsgálni a kutatók, hogy a kiszűrt ingerek nem vesznek kárba. Tudatunk alatt elraktározzuk az információkat, amelyek hatnak ránk, cselekedeteinkre, viselkedésünkre, magatartásunkra. Kísérletek sora bizonyítja, hogy a kutatók által képeken, videó felvételeken elrejtett információk befolyásolnak minket. Ezek a vizsgálatok ugyanakkor még gyerekcipőben járnak, a jelenség részleteit még nem ismerjük, és nem, vagy csak tudjuk befolyásolni a dolgot.

Agyunk tehát részben „önállóan” működik, azaz nem tudatosul bennünk az, amit elménk elindít, meghatároz, „gondol”. A tudományág tele van rejtélyekkel, amelyek nem csupán a kutatókat, hanem az átlagembert is érintik, hiszen mindennapjainkat befolyásoló, izgalmas területről van szó.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.