Menü

Az agyunk és az ő titkai

Agyunk működésének, jellegzetességeinek kutatása az egyik legérdekesebb tudományág. A kutatók mindig felfedeznek valami izgalmasat, és egyúttal azt is, hogy milyen keveset tudunk saját elménkről.

Azt például régóta tudjuk, hogy agyunk szelektál a bejövő információk között, azaz kiválasztja és beosztja nekünk azt, ami „szerinte” a leglényegesebb számunkra. Nem csoda, ha nem szűrné az ingereket, valószínűleg abba gyorsan beleőrülnénk, hiszen környezetünk rengeteg információval bombázza agyunkat.

Ezt a folyamatot ismerjük, azt azonban még csak most kezdik kapizsgálni a kutatók, hogy a kiszűrt ingerek nem vesznek kárba. Tudatunk alatt elraktározzuk az információkat, amelyek hatnak ránk, cselekedeteinkre, viselkedésünkre, magatartásunkra. Kísérletek sora bizonyítja, hogy a kutatók által képeken, videó felvételeken elrejtett információk befolyásolnak minket. Ezek a vizsgálatok ugyanakkor még gyerekcipőben járnak, a jelenség részleteit még nem ismerjük, és nem, vagy csak tudjuk befolyásolni a dolgot.

Agyunk tehát részben „önállóan” működik, azaz nem tudatosul bennünk az, amit elménk elindít, meghatároz, „gondol”. A tudományág tele van rejtélyekkel, amelyek nem csupán a kutatókat, hanem az átlagembert is érintik, hiszen mindennapjainkat befolyásoló, izgalmas területről van szó.

Fotó:
pixabay.com

Mi befolyásolja valójában az őszülés ütemét?

Az ősz hajszálak megjelenését sokan automatikusan az öregedés első jelének tekintik, pedig a folyamat jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán az idő múlására vezessük vissza. Nem ritka, hogy valaki már a húszas éveiben felfedez néhány ősz szálat.

Folsav nem csak kismamáknak – amit felnőttként is érdemes tudni róla

Nemrég egy beszélgetés közben a kolléganőm teljesen meglepődött, amikor szóba került, hogy rendszeresen szedek folsavat. Az első reakciója az volt: „De hát nem vagy terhes, akkor miért?” Ez a kérdés egyébként nagyon gyakori, és jól mutatja, mennyire él a köztudatban az a tévhit, hogy a folsav kizárólag várandósság alatt fontos. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.