Emberi fogyasztásra nem alkalmas
- Dátum: 2014.03.14., 12:58
A minap az egyik Penny Marketben citromot szerettem volna vásárolni. A gyümölcsökhöz közeledve hatalmas felirat fogadott: a citrom héja emberi fogyasztásra nem alkalmas. Végre, akadt egy hely, ahol ezt felvállalták, de sajnos sok helyen nem a vásárlók egészségét nézik és mindenféle szennyet képesek lennének rásózni az arra járókra.
Ne legyenek illúzióink: gyakorlatilag mindenütt vegyszerezett, különböző permetszerekkel kezelt gyümölcsöt árulnak. A bio, vagy kezeletlen citrom, olyan ritka, mint a fehér holló. A piacon az egyik ismerős kofánál kezeletlen citrom után érdeklődtem, aki azt mondta, ilyennel csak Olaszországban találkozott, s ha be is tudja szerezni, az jóval drágább lesz, mint a mindenütt kapható társai.
A citromban, vagy úgy is fogalmazhatnánk, az összes déli gyümölcsben egy 2007-es felmérés szerint kimutathatóak különböző vegyszermaradványok. De miért is?
Míg ezek a finomságok ideérnek Európa közepére, ha még a közeli Dél-Olaszországból, vagy Spanyolországból érkeznek is, addig bizony könnyen megpenészesedhetnek. Ezt szeretnék meggátolni, ezért különböző gombaölő szereket tartalmazó permettel, később viasszal kezelik őket. Ráadásul szükségük van egyéb növényvédő szerekre is, így ezek hatása később összeadódhat.
Arra vonatkozó pontos adataink még nincsenek, ezek a vegyszerek milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre, azonban az állatkísérletek önmagukért beszélnek. Sok esetben akár rákos megbetegedéseket, pajzsmirigy, vese bántalmakat, erős bőrirritációt, ekcémát okozhatnak. Ezek mindenképpen óvatosságra intik az egyszeri, ám tudatos vásárlót.
Ha mindenképpen szükségünk van a déli gyümölcsökre, a citromra, vagy banánra, akkor is alaposan mossuk meg, mielőtt megpucolnánk. Ha a héját szeretnénk felhasználni a citromnak, narancsnak, akkor inkább almaecetes vízbe áztassuk be, majd folyóvízzel jól dörzsöljük meg, utána pedig ismét mossuk át. Így a vegyszerek nagy részét el lehet távolítani, ám amit a gyümölcshús már magába szívott, azt nem. Alkoholos áztatás sem segít, ráadásul ezek a szerek mind alkoholban jól oldódnak.
Tartsuk mindig szem előtt, amit nem látunk, az attól még ott van a citrom és narancs héján is, ezért a gyerekek kezébe inkább ne adjuk ezeket a gyümölcsöket. Törekedjünk rá, hogy minél kevesebb ilyet fogyasszanak a kicsik, előzzük meg a bajt.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?