Menü

Környezettudatosság: nem idő és pénz kérdése

A nyugati világban egy lakos átlagosan egy kg hulladékot termel, ez azt jelenti, hogy a világon egy nap alatt annyi hulladék termelődik, ami meghaladja Magyarország területét.

Így aztán hiába folyik még a csapból is a környezetvédelem témája, nem lehet elégszer és eléggé hangsúlyozni az egyéni felelősséget és tudatosságot ezen a téren.

Ma már országszerte elérhetőek a szelektív hulladékgyűjtő pontok, annyit mindenki megtehet (akár szegény, akár gazdag), hogy szétválogatja a saját szemetét.

A szelektív hulladékgyűjtő pontok lehetővé teszik, hogy külön konténerbe helyezhessük el, a színes üveget, a fehér üveget, a fémet, a papírt és a műanyagot.  Azért rendkívül fontos, hogy ennek megfelelően szétválogassuk a háztartási hulladékot, mert így támogatjuk az újrafelhasználás folyamatát. Az előzőekben felsorolt hulladékok szinte 100%-ban újrahasznosíthatóak, így másodnyersanyagként visszakerülve a gazdaságba jelentősen csökkentik a környezeti terhelést.

Az elektronikai hulladékok számára pedig elvileg minden önkormányzatnak kell biztosítani hulladékgyűjtő udvarokat, ahol a lakosság ezeket ingyen elhelyezheti. A lejárt szavatosságú gyógyszereket sem szabad hagyományos hulladékgyűjtő konténerekben elhelyezni, mivel ezek veszélyes hulladéknak minősülnek. A gyógyszerhulladékot az erre kijelölt gyógyszertárakban lehet leadni. Kevésbé köztudott, hogy a használt étolaj is veszélyes hulladéknak minősül, ezért hagyományos módon (szemetesbe vagy lefolyóba önteni) megszabadulni tőle szabálytalan, törvénytelen. És ez nem csak azokra érvényes, akik ipari mennyiségben használnak étolajat. A fáradt olaj kezelésére is dolgoztak ki eljárást, de lakossági szempontból ez még elég körülményesen hozzáférhető rendszer.

A környezettudatosság nem idő és pénz kérdése csak, mindenki felelős legalább a saját háztartási hulladéka kezelésében, és ma már adottak a feltételek ahhoz, hogy (viszonylag egyszerű módon) a szelektív hulladékgyűjtéssel hozzájáruljunk az újrahasznosítás folyamatához.

Fotó:
pixabay.com

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!