Menü

Már nem a disznó túrja ki

A szarvasgomba az egyik legmenőbb, legdivatosabb és legdrágább ételalapanyag. Kevesen tudják, hogy Magyarország fogyasztásában kevésbé, de termesztésében igazi nagyhatalom.

Gomba, étel, fűszer, afrodiziákum, státuszszimbólum – az összes fogalom megvan a természet e piciny alkotásában, amelynek az ízéről azt szokták mondani, hogy semmihez sem hasonlítható. Ez persze még nem lenne elegendő ahhoz, hogy igazi, hamisíthatatlan különlegességről beszéljünk. A szarvasgomba specialitását, értékét íze mellett ritkasága és a gomba tulajdonságait, termesztését övező misztikum adja.

Érdekesség, hogy a szarvasgombáról és termesztéséről ma elsősorban Franciaország, vagy Olaszország jut eszünkbe, azonban Magyarország is igazi nagyhatalomnak számít e téren. Hazánkban a gomba szedésének, fogyasztásának és árusításának komoly hagyományai alakultak ki a 15. századtól kezdve. A „régi” erdők gyökereivel szimbiózisban, föld alatt élő gombafajtának a honi adottságok igencsak kedveztek, és a 20. század elején még virágzott a magyar szarvasgomba, azonban később, a második világháborút követően ez irányú tudásunk és igényünk mintha teljesen eltűnt volna. Az utóbbi két-másfél évtizedben ugyanakkor ismét fejlődésnek indult az iparág, amit jól mutat, hogy termelésben az olasz-spanyol-francia trió mögött a negyedikek vagyunk a világon. Fogyasztásban ugyanakkor jelentős elmaradunk az élmezőnytől.

A szarvasgombának rengeteg fajtája van, közöttük akad olyan, amely nálunk a legelterjedtebb, ez az édes ízéről ismert homoki szarvasgomba.

A gombák megtalálása nem könnyű feladat, ismert, hogy ehhez speciálisan kiképzett kutyák, illetve disznók segítségét veszik igénybe. Utóbbi ma már ritka, egyes helyszíneken bemutató elemként alkalmazzák. A sertés egyébként nagyon szereti az ínyencséget, megtalálja és kitúrja a föld alól. A gomba jelenlétére a felszínen több jel is utalhat, de ezeket csak gyakorlott szem veszi észre. Kiemelése, szállítása és tárolása is szaktudást igénylő feladat.

A szarvasgombát számos étel elkészítésénél használják. Elsősorban a kevésbé erős, markáns ízek mellett érdemes bevetni, azért, hogy különleges aromája ne legyen elnyomva. 

Fotó:
pixabay.com

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

A citrom szerepe a modern súlykontrollban

A táplálkozástudomány fejlődésével a „superfood” kifejezés új értelmet nyert: már nem csodaszereket keresünk, hanem olyan természetes összetevőket, amelyek szinergiában működnek a szervezet alapvető folyamataival. A citrom (Citrus limon) az egyik leggyakrabban emlegetett kiegészítő a fogyókúrák kapcsán. Bár a populáris média gyakran „zsírégetőként” állítja be, a valóság ennél összetettebb, mégis rendkívül értékes a testsúlycsökkentés szempontjából.

Karácsonyi vendégváró falatkák, amiket a rokonok is imádnak

A karácsonyi ünnepek egyik legszebb része, amikor a család és a rokonok végre együtt lehetnek. A beszélgetések, nevetések és közös emlékek mellé szinte elengedhetetlenek az ízletes vendégváró falatkák, amelyek folyamatosan az asztalon lehetnek.

A méz jótékony hatásai – Természetes arany a mindennapokra

A méz az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb természetes csodaszerünk, amit már az ókorban is nagy becsben tartottak. Nemcsak az ételek ízesítésére alkalmas, hanem a test és a lélek támogatására is.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.