Kicsi, zöld, jó – a kivi
A kivi az egyik legfelkapottabb gyümölcs ebben a január végi-február eleji időszakban. Népszerűvé válásának oka nem véletlen, a sok vitamin mellett különböző betegségek megelőzésében is segíthet.
A fura kinézetű és jellegzetes ízű gyümölcsről mindenki elsősorban Új-Zélandra asszociál, ami helyes, de a kivi igazából kínai származással büszkélkedhet. Korábban több más névvel is illeték, mai elnevezését új-zélandi meghonosítóitól kapta, a kivi a helyiek nemzeti jelkép-madara.
A kivi komoly B, C, és K-vitamin-forrás, tartalmaz A-vitamint, valamint értékes antioxidánsokat és nyomelemeket. Bebizonyították, hogy jelentősen csökkenti a magas vérnyomást, abban az esetben, ha valaki naponta legalább három darabot elfogyaszt. Jótékony hatása azonban itt nem áll meg, védi szívünket és szebbé, feszesebbé teszi bőrünket. Ezek mellett emésztésjavító tulajdonságát is feljegyezték.
A téli időszakban felerősödnek előnyei, a nagyon fontos C-vitamin remekül pótolható belőle, mindössze egy darabbal ki tudjuk elégíteni napi szükségletünket. Napi fogyasztásra ajánlott, ami alól a vesebetegséggel küszködők, és az allergiások jelentenek kivételt.
Persze egyáltalán nem mindegy a gyümölcs minősége, a napokban is foglaltak le Magyarországon eladásra szánt kivi-szállítmányt. Csak olyan helyen vásároljunk, ami már korábban bevált, ahol feltüntették a származási helyet, és egyébként is megbízunk a készlet minőségében.
Fotó:
pixabay.com
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.