Dohányzás: a korlátozás hatásai
- Dátum: 2014.01.29., 12:00
- dohánytermékek, dohányzás, szabályozás, tilos a dohányzás
Az elmúlt időszakban a dohányzás visszaszorítása már nemcsak kampányszinten történt, hanem átfogó korlátozó szabályozások keretében is. Mindenki tapasztalhatja ennek hatását, de vajon valóban komoly előrelépésnek tekinthetőek ezek a változások?
Népegészségügyi hatásairól még korai lenne beszélni, de felmerül a kérdés, hogy a mindenki által tapasztalt változások (például a dohányzás betiltása a vendéglátó egységekben) mennyire befolyásolták a dohányzási szokásokat az elmúlt évben.
A 2013-as évben végzett felmérések szerint a magyar lakosság közel 20%-a dohányzik, többségük napi rendszerességgel. De már egy év alatt (2012-es évhez képest) csökkent a dohányosok aránya, visszaszorult a napi rendszerességgel rágyújtók száma, ezzel együtt emelkedett a leszokottak aránya. Ezek az adatok ugyan nem teljesen pontosak, hiszen átfogó, reprezentatív kutatások nem készültek még, mégis az előzetes felmérések már jelzik a pozitív változást. Egyébként az alkalmi dohányzók aránya kismértékben ugyan, de nőtt, ami annak a hatására utal, hogy egyre kevesebb helyen van lehetőség rágyújtani, ez pedig jelentősen korlátozza a rendszeres cigizést.
Mindezek következtében a dohányfüstnek való kitettség is csökkent a zárt helyeken, viszont bizonyos helyszíneken, mint például aluljárókban és parkokban nőtt.
Egyébként a felmérések azt is mutatják, hogy a dohányzás korlátozásával kapcsolatos szabályozásokat alapvetően társadalmi egyetértés fogadta, úgy tűnik, még a dohányosok körében is elfogadhatónak minősültek. És bár a bárokban, diszkókban, valamint a kocsmákban bevezetett dohányzási tilalmat már többen vitatták, még ezek az intézkedések is támogatást nyertek a dohányzók (minden második dohányos egyetértett) körében is.
Az intézkedések másik fele a dohány termékekhez való nehezebb hozzáférést szorgalmazta. 2013-ra a dohányosok valóban úgy élik meg a felmérések szerint, hogy nehezebben lehet ezeket a termékeket beszerezni. Összességében ezek a változások bár nem „végzik el” helyettünk a leszokást, mégis támogató (kényszerítő) közeget jelentenek, mely úgy tűnik, eléri célját (csökken a dohányzók száma, és jelentőse mérséklődik a passzív dohányzás aránya is).
Fotó:
pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.