A másik oldal
- Dátum: 2014.01.26., 18:00
- angol kutatás, műtéti hibák, műtéti komplikációk, orvos
Egy műtéti komplikáció, vagy hiba természetesen megviseli a beteget és nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is. Nyilván az emberek többsége inkább ezzel az oldallal tud azonosulni, ezért a másik fél (orvos) kerül a legtöbb esetben az arctalan, sematizált bűnös szerepébe.
Valahogy úgy gondoljuk, hogy míg a páciens szenved, addig az „elkövető”, az orvos éli tovább életét, neki ezek az esetek csak a munkával járó apró kellemtelenségeknek minősülnek. Nos, ezúttal nem a súlyos mulasztások, következményeik, és a felelősségre vonás kérdéseivel foglalkozunk.
Laikus szemmel, az ember sokszor úgy képzeli el, hogy az orvosok számára a páciensek személytelen darabokat jelentenek csupán, ezt sokszor tapasztalhatjuk az egészségügyi ellátásban, persze azért ellenkezőjére is van szép számmal példa.
Angol kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az orvosok általában nem tudnak teljesen hozzászokni a nagy műtéti beavatkozásokkal járó igénybevételhez, és az esetleges komplikáció a legtöbb sebészt érzelmileg erősen megérinti.
Vizsgáltak olyan sebészeket, akik a közelmúltban vétettek műtéti hibát, és közülük a legtöbben mutatták a kimerültség és a depresszió tüneteit. Összességében az eredmények egyértelműen azt jelezték, hogy a műtéti komplikációk az orvosokat is megviselik, bűntudatot éreznek, szorongás tüneteit mutatják, és bizony önbizalmuk is megsínyli ezeket az eseteket.
Egyébként az angol kutatásból az is kiderült, hogy a sebészek kevésnek érzik az intézményi támogatást a komplikációk feldolgozásában. Ez pedig a komolyabb mentori rendszer igényét veti fel.
Fotó:
pixabay.com
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban
A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre
Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.
A közösségi média és a testképzavar
A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.