Intuíció – döntéseink fontos eleme
- Dátum: 2014.01.13., 15:03
- döntéshozatal, intuíció, intuíció fejlesztése, intuítív gondolkodás
Az intuícióval kapcsolatban a legtöbben személyes megérzésekre, ösztönös előérzetekre, jóslásra gondolunk. Azonban az intuíció, sokkal általánosabb szerepet tölt be életünkben, mint az gondolnánk.

A tudomány számára nem egy megfoghatatlan fogalomról van szó, a pszichológia azokat a gondolatokat tekinti intuíciónak, amelyek tudattalanul, egy helyzetre spontán válaszként fogalmazódnak meg bennünk. Ráadásul ezek a laikusan nézve kissé misztikus megérzések, impulzusok a tudományos megközelítés szerint, előzetes tudásból, valamint tapasztalatokból származnak, csak éppen tudattalanul aktivizálódnak egy- egy döntési helyzetben.
Azt nem nehéz belátni, hogy bizony az intuíciók fontos szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatokban, ezért mindenképpen érdemes figyelmet szentelnünk intuitív gondolatainknak.
A döntéshozás kutatói is kiemelik, hogy a feldolgozási folyamatoknak van egy automatikus, intuitív oldala is, mely hirtelen, spontán válaszokat produkál bizonyos döntési helyzetekben. Ilyenkor mindenféle mérlegelés, elemzés, számolás nélkül adunk válaszokat, hozunk döntéseket, alkotunk ítéleteket.
Az laikus szemmel is felmérhető, hogy az intuícióknak az energiahatékony feldolgozás mellett számos pozitív hatása, funkciója is lehet (van) életünkben. De nemcsak feltáratlan potenciál rejlik az ilyen típusú gondolkodásban. A szakemberek felhívják a figyelmünket arra is, hogy az intuíció tévedéseink forrása is lehet, például ha tapasztalataink eleve torzított valóságképen alapulnak. Bár tudattalan folyamatokról van szó, a tudomány szerint nagyon is lehetséges az intuitív gondolkodás fejlesztése, amely hosszú távon egyben döntéseinket is optimalizálhatja.
Fotó:
pixabay.com
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.