Az ismeretlen és drága kardamom
Valószínűleg a neve a legtöbb mai ember számára semmit sem mond, ennek ellenére egy ősi fűszerről van szó, amelyet az emberiség több ezer éve ismer, és ma is sok helyen használ.
A gyömbérfélék közé tartozót kardamom az egyik legdrágább fűszer a világon, bizonyos országokban nélkülözhetetlen a konyhában, másutt kevéssé ismert. Szokás a fűszerek királynőjének is nevezni, az igazi, vagy zöld kardamomot (ami nem tévesztendő össze a fekete kardamommal) a legnagyobb mennyiségben Ázsiában, és Közép-Amerikában termesztik, elsősorban édes ételek ízesítésére szolgál. Az egyébként Indiából származó növényt ősidők óta használják és hasznosítják.
A lágyszárú növény 2-3 méter magasra nő, terményét hüvelyestül, anélkül, vagy őrölve forgalmazzák. Felhasználása igencsak sokrétű, többek között édességek, például csokik, mézeskalács, marcipánok elkészítéshez használják fel, de másutt is helyt áll, kávé, pácok, öntetek ízesítésében is jó. Az arab, vagy török kávé alapvető fűszerét tisztelhetjük benne.
Érdekesség, hogy ázsiai országok, az arab, indiai és kínai konyha mellett Skandináviában is kiemelkedően népszerű a növény, a svédek almapudingjukba, és forralt borukba, a norvégok darált húsokba, a finnek kalácsba tesznek belőle.
Természetesen a kardamom gyógyhatásáról is ismert. A népi gyógyászat sokféle bajt, problémát kezelt vele. Elsősorban szív(izom)erősítőként és emésztésnövelőként számítanak hatására, de ajánlják felfúvódás és fejfájás ellen is. Ázsiába a malária egyik ellenszernének tekintik, olyan fantasztikus szernek, amely még a kígyó és a skorpiómarást is semlegesíti.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.