Menü

Szedjünk csipkebogyót

Ősidők óta ismeri és használja az emberiség a csipkebogyót. Az ókori Egyiptomban nemcsak a termését, de a leveleit és a virágját is felhasználták. A középkorban a szerzetesek gyógyító hatását népszerűsítették, de a Mária kultuszhoz is kapcsolódott. Az újabb korokban már számtalan felhasználási, fogyasztásai módja létezik, a levesen át a szörpön keresztül, a boron át, a lekvárig mindenfélét készítenek belőle. És persze teát is.

A csipkebogyó, az úgynevezett vadrózsa termése. A bokron elvirágzik a rózsa és a helyében ott marad a vitamin- és ásványi anyagokban igen gazdag termés.

Aki gyűjtött már valaha csipkebogyót, az jól tudja, igen sziszifuszi munka, azonban megéri az áldozatot, hiszen az őszi, téli időszakban különösen jótékony hatással van a szervezetünkre.

A csipkebogyót általában kétféleképpen lehet megvásárolni, vagy otthonunkban kiszárítva elraktározni. Hozzá lehet jutni a teljes bogyóhoz, szőröstűl-bőröstül, illetve a csipkehúshoz, amelyet már megtisztítottak a szőrös kis magocskáktól és a szárától. Mindkettőből sok-sok értékes anyaghoz juthatunk hozzá.

Az egyik legfontosabb tulajdonsága a csipkebogyónak, hogy kiváló immunerősítő, növeli a szervezet ellenálló képességét, de ha már elkapott minket a nátha, akkor segít a mielőbbi gyógyulásban. Megelőzésre és gyógyulásra is használhatjuk nyersen fogyasztva, vagy teaként.

Kiváló frissítő, felér egy reggeli kávéval, ráadásul gátolja a bőröregedést, ami miatt a kozmetika ipar is előszeretettel alkalmazza.

Gyulladásgátló hatású, különösen vese-, máj-, és hólyagbántalmak esetén igyünk belőle naponta három csészével is. Enyhén vizelet- és hashajtó hatású is. A csontok erősségét segíti, gátolja a meszesedést. Az erek rugalmasságának megőrzését is megtámogatja rendszeres fogyasztása., de a szív- és érrendszeri betegségek, keringési zavarok esetén is érdemes a csipkebogyóhoz nyúlni. Ezen kívül csökkenti a vérnyomást, és idegnyugtató is.

Tudni kell még róla, hogy a C-vitamin tartalma igen magas, de sajnos megfőzve sokat veszít az értékéből. Tartalmaz még A, B, E és K vitamint, vasat, magnéziumot, alma- és citromsavat is.

Érdemes bespájzolni belőle a téli hónapokra, de tartsuk szem előtt, hogy mindig ki kell szárítani. Ezt megtehetjük, vagy sütőben, vagy cserépkályhán, kandallón kiterítve, esetleg radiátor fölé felakasztva. 

Fotó:
pixabay.com

A rutin, mint anyag, amire szükségünk van

Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.

A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?

Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.