Szedjünk csipkebogyót
- Dátum: 2013.10.29., 12:40
- csipkebogyó, csipkebogyó felhasználási módja, csipkebogyó jótékony hatásai, mire jó a csipkebogyó, vadrózsa áltermése
Ősidők óta ismeri és használja az emberiség a csipkebogyót. Az ókori Egyiptomban nemcsak a termését, de a leveleit és a virágját is felhasználták. A középkorban a szerzetesek gyógyító hatását népszerűsítették, de a Mária kultuszhoz is kapcsolódott. Az újabb korokban már számtalan felhasználási, fogyasztásai módja létezik, a levesen át a szörpön keresztül, a boron át, a lekvárig mindenfélét készítenek belőle. És persze teát is.
A csipkebogyó, az úgynevezett vadrózsa termése. A bokron elvirágzik a rózsa és a helyében ott marad a vitamin- és ásványi anyagokban igen gazdag termés.

Aki gyűjtött már valaha csipkebogyót, az jól tudja, igen sziszifuszi munka, azonban megéri az áldozatot, hiszen az őszi, téli időszakban különösen jótékony hatással van a szervezetünkre.
A csipkebogyót általában kétféleképpen lehet megvásárolni, vagy otthonunkban kiszárítva elraktározni. Hozzá lehet jutni a teljes bogyóhoz, szőröstűl-bőröstül, illetve a csipkehúshoz, amelyet már megtisztítottak a szőrös kis magocskáktól és a szárától. Mindkettőből sok-sok értékes anyaghoz juthatunk hozzá.
Az egyik legfontosabb tulajdonsága a csipkebogyónak, hogy kiváló immunerősítő, növeli a szervezet ellenálló képességét, de ha már elkapott minket a nátha, akkor segít a mielőbbi gyógyulásban. Megelőzésre és gyógyulásra is használhatjuk nyersen fogyasztva, vagy teaként.
Kiváló frissítő, felér egy reggeli kávéval, ráadásul gátolja a bőröregedést, ami miatt a kozmetika ipar is előszeretettel alkalmazza.
Gyulladásgátló hatású, különösen vese-, máj-, és hólyagbántalmak esetén igyünk belőle naponta három csészével is. Enyhén vizelet- és hashajtó hatású is. A csontok erősségét segíti, gátolja a meszesedést. Az erek rugalmasságának megőrzését is megtámogatja rendszeres fogyasztása., de a szív- és érrendszeri betegségek, keringési zavarok esetén is érdemes a csipkebogyóhoz nyúlni. Ezen kívül csökkenti a vérnyomást, és idegnyugtató is.
Tudni kell még róla, hogy a C-vitamin tartalma igen magas, de sajnos megfőzve sokat veszít az értékéből. Tartalmaz még A, B, E és K vitamint, vasat, magnéziumot, alma- és citromsavat is.
Érdemes bespájzolni belőle a téli hónapokra, de tartsuk szem előtt, hogy mindig ki kell szárítani. Ezt megtehetjük, vagy sütőben, vagy cserépkályhán, kandallón kiterítve, esetleg radiátor fölé felakasztva.
Fotó:
pixabay.com
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.