Csípős paprika a rák ellen
- Dátum: 2013.10.29., 15:47
- Kalocsa, kapszaicin, melanoma, paprika, prosztata rák, Scoville-skála, SHU, Szeged, tüdőrák
A paprika összes faja Közép-, illetve Dél-Amerikából származik, már az indiánok is használták és ismerték, mára a mérsékelt és a trópusi éghajlaton szerte a világon termesztik. Európába Amerika felfedezése után a spanyolok hozták be 1494-ben. A napóleoni háborúk alatt a keletről és Dél – Amerikából hozott fűszernövények kereskedelme, mint például az indiai borsé lehetetlenné vált, helyét a fűszerpaprika váltotta fel, mely gyógyszerként is bevált a kor betegségei ellen (pl. skorbut megelőzésére, illetve az immunrendszer erősítésére).
Először csak dísznövényként kastélyok virágoskertjeit díszítette, Magyarországon is csak a 18. században vált elterjedtté, fő termesztő körzete Szeged környékén volt. Spanyolország mellett ez volt Európa legjelentősebb paprikatermelő körzete, majd Kalocsa környékén kezdtek el paprikát termeszteni. Először leginkább, mint a kolerajárvány megelőző gyógyszere terjedt el, majd a Szent-Györgyi Albert által felfedezett C vitamin fokozta jelentőségét. Kiderült, hogy a paprikaerek alapi részén, kapszaicin nevü vegyületet is tartalmaz, mely az utóbbi időben nagyon sok figyelmet azon képessége miatt, hogy képes megölni a prosztata rákos sejtjeit.
A csípős paprikák csípősségét, erejét a kapszaicinnak köszönhetjük. Minél több kapszaicint tartalmaz paprika, vagy csili, annál csípősebb, erősebb. Hogy a paprika csípősségéhez rendeltek egy mértékegyságrendszert, melyet egy amerikai vegyészről neveztek el, és 1912 óta létezik. A Scoville-skála egy csípősségi skála (Scoville heat unit, SHU) a kapszaicin relatív mennyiségét jelzi. A magyar csípős paprikák 1500-2500 SHU-t (Scoville Heat Unit, Scoville-hőegységet) érnek el, de vannak olyan paprikák, melyek 3.000.000 SHU-t is elérnek.
2006-ban egy kutatócsoport a Samuel Oschin Comprehensive Cancer Institute-ban egy klinikán megállapította, hogy a kapszaicin hatására a prosztata rákos tumorai egereknél körülbelül egyötödére zsugorodtak a nem kezelt egerekben lévő tumorok méretéhez képest. Továbbá, a kapszaicin még komoly hatással volt a tenyésztett humán ráksejtekre, vagyis kiemelkedően lelassította a daganatok növekedését. 2008-ban a Madridban, a kutatók ráakadtak 10 olyan génre, amelyek működésére direkt módon hatott a kapszaicin, ezáltal elősegítve a rákos sejtek halálát.
A kapszaicin hatásos más típusú rákbetegségekkel szemben, például hatásos volt indukált tüdőrák ellen is. Emellett rosszindulatú emlősejteken tesztelték, úgy találták, hogy már egy 24 órán át tartó kezelés dózis függően a rákos sejtek halálát eredményezte. Egy nemrég elkészült tanulmány metasztatikus melanoma sejteket vizsgálva a kapszaicin gátolta a melanoma sejtek szétszóródását, s használata nem okozott mérgezést a sejtekben. A tudósok tehát hatékony megoldásként alkalmazták a rosszindulatú bőrrák, a melanóma kezelésében is.
Egy korábbi vizsgálatban Houstonban, a kutatók a kapszaicint az emberi bőr rákos sejtjein vizsgálva arra jutottak, hogy a legtöbb rákos bőrsejt szinte öngyilkosságot követett el. A kapszaicin szétroncsolta azok sejtmembránjait és gátolta a hozzájuk jutó oxigén mennyiségét. Azok a vegyületek, amelyek korlátozzák az oxigén sejtekhez való eljutását, rendkívül hatékonyak lehetnek a rák más formái ellen is…
Fotó:
pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.