Menü

Nagyon korai bölcsődei gondozás- Káros vagy nem?

Egyre elterjedtebb tendencia, hogy a szülők a csecsemőjüket akár egyéves kora előtt mások gondozására bízzák. A jelenség következményeiről pedig fejlődéskutatók vitáznak, vajon káros e, a gyerek fejlődésére nézve a nagyon korai bölcsődei gondozás.

Ma már közismert folyamat, hogy igen dinamikusan emelkedik a nők aránya a munkaerőpiacon, egyre szükségesebb, hogy mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozzon. Ezen kívül pedig egyre több az egyszülős háztartás is. Mindezek következtében megnő a bölcsődei gondozás iránti igény, és felvetődik az a dilemma is, hogy lehetnek e káros következményei annak, amikor egy gyermeket első életévében hosszabb időn át (heti 20 óránál több ideig) nem az elsődleges gondozója (például anya) neveli.

Amerikában ez a kérdéskör már régóta aktuálissá vált, de például hazánkban is megfigyelhetőek hasonló tendenciák, amelyek nálunk is hasonló problémákat vetnek fel. Van a szakemberek között olyan, aki csak nagyon kicsi kockázatról beszél, főleg ha jó minőségű bölcsődei gondozásról van szó. Mások szerint azonban, azok a csecsemők, akiket egyéves koruk előtt már bölcsődébe adnak, bizonytalan kötődést mutatnak idegen helyzetekben, és gyakran agresszívabbak is kortársaikkal.

Amerikában még jóval korábban egy vizsgálatsorozatot indítottak, annak érdekében, hogy felmérjék egyrészt a bölcsődék minőségét, másrészt pedig hatásrendszerét a gyermek későbbi fejlődésére nézve. A gyenge minőségű bölcsődei gondozások esetében (melyeket például a következő negatív tulajdonságok jellemeztek: képzetlen gondozók, nagy fluktuáció, túl sok gyermek kevés szakember), igen rossz hatásról számoltak be az eredmények a gyerekek fejlődésére nézve. Ugyanakkor árnyalja a képet az a tény, hogy a gyenge minőségű bölcsődék hatásai leginkább akkor negatívak, ha egyéb kockázati tényezők nehezítik a helyzetet. Vagyis például olyan esetben, amikor a családi háttér eleve hátrányos helyzetű.

Egyértelműen nem jelenhető ki, hogy a nagyon korai bölcsődei gondozás mindenképpen káros hatású a gyermek fejlődésére nézve. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy milyen fontos az anya- gyermek kapcsolat, korai kötődési minta a későbbi fejlődésre nézve. Ha mérlegelnünk kell, akkor azt mindig egy adott helyzetben tesszük, ami tele van egyedi, sajátos tényezőkkel. Nem dönthet senki sem helyettünk, ahogyan nem vállalja más a következményeket sem.

Fotó:
sxc.hu

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.