Törődjünk a szívünkkel!
- Dátum: 2013.09.30., 13:02
- csökkentés, kockázat, kockázat csökkentés, szív, szív világnapja, szívinfarktus
Minden évben, szeptember utolsó vasárnapján világszerte a szívbetegségekre, a stroke-ra és a mindennapjainkban egyszerűen megvalósítható prevenciós módszerekre hívják fel a figyelmet a Szív Világnapja keretében. Az idei évben kiemelten fontos szerepet kap a megelőzés, így az eljövendő generációra gondolva főként a nők és a gyerek kerültek a fókuszba. A korai gyerekkorban látott és megtanult helyes életviteli szokások segítségével ugyanis a gyerekek egészséges fiatalokká, egészséges felnőttekké válnak.
A szív- és érrendszeri megbetegedések évente 17,3 millió halálesetet okozva világszerte vezető haláloknak számítanak. A malária, a HIV/AIDS és a tuberkulózis miatt bekövetkezett halálesetek együtt nem teszik ki ennek a számnak még a negyedét sem. Téves az az elképzelés is, miszerint az idősebb korosztály, és főként a férfiak a veszélyeztetettek, napjainkban a nők és a fiatal generáció egyaránt a betegség célpontjai.

Sajnos saját környezetünkben is találunk olyan ismerősöket, családtagokat, akik valamilyen szívbetegségben szenvednek, hiszen ezek Magyarországon is a leggyakoribb megbetegedésnek számítanak - a halálozások csaknem 50%-áért felelősek. Ilyen például a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a szívritmuszavar, a szívbillentyűk megbetegedése, de ide tartozik a magas vérnyomás is, nem beszélve közvetlen következményeikről, melyek közül talán a legsúlyosabb a stroke. Hazánkban évente mintegy 42 000 ember kap stroke-ot, ami után minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik egy éven belül meghal. A túlélő betegek többsége tartós ápolásra szorul, maradandó egészségkárosodásukon túl az elszenvedett stroke a család és a nemzetgazdaság számára is jelentős terhet jelent - éves kezelési és ápolási költségük elérheti a 40 milliárd forintot. A szélütésnek több formája is ismert. Az egyik igen gyakori típus, a kardiogén stroke, amiről akkor beszélünk, ha a rendszertelen szívverés talaján a szívben képződő vérrög az agyba kerül, és elzárva egy agyi eret, agyi katasztrófát idéz elő.
A szívbetegségek következtében, az ember fizikai teljesítőképessége romlik, fáradékony, gyenge lesz, súlyosabb esetben élethosszig tartó ápolásra szorul és életkilátásai is romlanak. Kialakulásukat nagymértékben befolyásolja életvitelünk, így itt különösen nagy szerepe van a megelőzésnek. Még többet tehetünk a jövőért, ha gyermekeinket is már eleve az egészséges életmódra neveljük. A napjainkban már népbetegségnek számító elhízás, a magas só-, cukor- és transzzsírtartalmú ételek, a dohányzás, a stressz mind növelik a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát. Mit tehetünk hát egészségünk megőrzésében?
Mozogjunk rendszeresen! Ahová csak tudunk, igyekezzünk gyalog, vagy kerékpárral menni, a lift helyett válasszuk a lépcsőt!
Étkezzünk egészségesen! Csökkentsük egészségtelen ételeink mennyiségeit, részesítsük előnyben a gyümölcsöket, zöldségeket!
A kialakult szív- és érrendszeri betegségek okozójaként a dohányzás 10%-ban tehető felelőssé. Csökkentse rizikóját, hagyjon fel a dohányzással még ma!
Kialakult betegség esetén pedig elkerülhetetlen a leginkább megfelelő, modern gyógyszeres kezelés alkalmazása. Konzultáljon kezelőorvosával!
Ma már a legtöbb esetben korszerű terápiák állnak rendelkezésre a szívbetegségek kezelésére. A vérnyomás csökkentésére olyan gyógyszereket használhatunk, amelyek hatásosak, biztonságosak és hosszú távon is képesek a célértékek fenntartására. A kombinációs készítmények pedig szükség esetén tovább segítik a betegeket abban, hogy minél kevesebb tabletta bevételével, kihagyások nélkül maradhassanak a felírt terápián.
Szívritmuszavar esetén szükséges lehet véralvadásgátló gyógyszer alkalmazása, amelyet az oly súlyos következményekkel járó szélütés megelőzése érdekében kell alkalmazni. Ma már hozzáférhetőek olyan modern véralvadásgátló készítmények, melyek alkalmazása kevesebb szövődménnyel jár, és több szélütést képesek megelőzni, mint a hagyományos terápiák.
Törődjünk a Szívünkkel! Törődjünk Magunkkal! Törődjünk Gyermekeinkkel!
Forrás:
WELL PR Ügynökség
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.