Régmúlt időket idéző zöldség - de milyen egészséges!
- Dátum: 2013.09.25., 09:43
- állóképesség, lázcsillapítás, magas vérnyomás, rák megelőzés, vitaminhiány, vörösvérsejtek
Ez a meglepő módon elfeledett és mellőzött zöldség nemcsak a rák megelőzésében juthat szerephez, hanem a magas vérnyomásra, illetve az állóképességre is kedvező hatással van.
A cékla a libatopfélék családjába tartozó, évelő növény, amelynek szára a második évben képződik. Karógyökere van, amely a répatestek kialakításában játszik fontos szerepet, mert valójában ezt a megvastagodott répatestet fogyasztjuk. A répahús színe általában vörös, de lehet sárgás is. Hazánkban általában csak a vörös változatát termesztik. A kutatások szerint Ázsiából került Európába. A céklát már a babilóniaiak és a főníciaiak is nagy mennyiségben termesztették. A népi hagyomány szerint Nagy Károly annyira bízott gyógyhatásában, hogy rendeletben tette kötelezővé termesztését. A görögök Delphoiban céklával áldoztak Apollónak, míg a rómaiak lázcsillapításra használták a céklát, s valószínűleg a rómaiak voltak azok, akik ezt a főleg a Földközi – tenger környékén őshonos növényt, elterjesztették Európa más részein is. A középkori Angliában betegek és aggastyánok ételéül szolgált a cékla könnyen emészthető levele, felénk pedig mindenekelőtt a fejés fogfájás enyhítésére használták. Magyarországon az 1600-as években vált ismertté a vörös cékla.
A cékla, különösen a vitaminhiányos tél végén, egyik legfontosabb vitamin- és ásványianyag-forrásunk lehet. A legtöbbször ecetes lében, savanyúságként fogyasztott céklában rengeteg értékes tápanyag rejlik. Ezért is válhatott a sportolók népszerű táplálékává, mely nemcsak rákmegelőző hatással rendelkezik, hanem vérnyomáscsökkentő és állóképesség-fejlesztő tulajdonságokkal is bír. Ez főként a cékla, szokásosnál magasabb nitrát-tartalmának köszönhető. Így ez a zöldségféle a kutatások középpontjába került, brit kutatók 2010-ben megállapították, hogy egy pohár céklalé, nagymértékben csökkenti a vérnyomást, valamint, hogy nemcsak vérnyomáscsökkentő, hanem állóképesség-javító tulajdonságokkal is rendelkezik.
Vizsgálatokkal bebizonyították, hogy a cékla leve segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért fogyasztását kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén is. Nagyon fontos, hogy A, B1, B2 és C- vitaminokat tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot valamint magnéziumot. Méregtelenítő hatású, rendszeres fogyasztásával javul közérzetünk. A népi gyógyászat javasolja fogyasztását menstruációs zavarok esetén is. Ráadásul szervezetünk a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat az összes zöldség közül.
Hetente egyszer – kétszer ajánlott "céklanapot" tartani. Érdemes legalább 3 decilitert elfogyasztani, vízzel, sárgarépa vagy uborka levével hígítva, kiváló májtisztító hatást érhetünk el. A legjobb, ha a cékla levét gyümölcscentrifugával választjuk el a rostos résztől. A túlzott alkoholfogyasztás esetén is javallt a céklalé alkalmazása, amely segít leküzdeni náthát és az influenzát is. Fogyasztása meggyorsítja a mérgek és a salakanyagok eltávolítását, így székrekedésben és aranyérben szenvedőknek ajánlható.
S nem utolsó sorban még egy fontos tény: 1961-ben dr. Ferenczi Sándor állatkísérletek során felfedezte, hogy a cékla vörös festékanyaga, a betain, tumorellenes hatású, meggátolja annak fejlődését. Az ezt követő embereken végzett megfigyelések során pedig megállapították, hogy a kemoterápián átesett páciensek állapota jelentős javulást mutatott néhány hetes kúra után.
Fotó:
karpati-savanyusagok.hu
Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód
A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.