Menü

Vörös vagy fehér?

  • Dátum: 2012.01.12., 22:39
  • Vaskó Gábor
  • Rimar Réka

Egész életünk választások körül forog: „A pirosat vegyem meg vagy a fehéret? Régi vagy új munkahely? Hozzá menjek vagy ne? Megehetem még ezt a kocka csokit, vagy harapjak inkább egy almát?” Ilyen örökös kérdés a fehér hús vs. vörös hús is. Mind a fogyni vágyók, mind az egészségmániások latolgatják ezt a szembeállítást.

Tudományosan kimutatott, hogy a vörös húsok emészthetőség szempontjából sokkal előnyösebbek sápatag társaiknál. Ásványi anyag-tartalom szempontjából (nátrium, kálium, kalcium, vas, cink) a sertésmáj bitorolja az első helyet. Pontosabban a sertés- és marhahús megelőzi a csirke- és halhúst ebben a kategóriában. A fehérjetartalomnál, illetve a zsírtartalomnál nem lehet ilyen éles határt húzni.

Mindkettő attól függ, hogy az állatnak melyik részéről származik, illetve a halaknál, hogy milyen fajtába sorolható. A sertéskaraj mindössze 1 gramm zsírt tartalmaz 100 gramm húsban. Ugyanakkor a disznó hátszalonnája ugyanennyi mennyiségű húsban 80 gramm zsírt foglal magába. Meglepő egy kutatások által alátámasztott adat, hogy a nagyüzemben nevelt állatok zsírtartalma nyolcszor magasabb, mint a „házi állatoknál”.

Ezt a magas számot a csontlisztes táp és a mozgásszegény életmód eredményezi.  Az USA-ban évekkel ezelőtt a szívgyógyászok megpróbálták átszoktatni a lakosságot egy halban gazdag étrendre az Omega-3 zsírsavak miatt, illetve a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Azzal viszont nem számítottak, hogy káros hatásokkal is kell számolniuk. A halolaj gazdag A- és D-vitaminban, és ezen vitaminok túlzott fogyasztása toxikusságot eredményezhet. A tengeri élőlények közül az ún. tenger gyümölcsei is ártalmasak lehetnek a szervezetre, mivel funkciójuk a víz tisztítása.

Egy elrettentő példa: a kagyló képes egy kolerával fertőzött kút vizét megtisztítani azzal, hogy óránként 8-10 liter vizet átszűr a testén. Ezt a tevékenységét végzi azokban a szennyvízzel igen gyakran fertőzött parti vizekben is, ahol általában kifogják, így elképzelhetjük, hányféle baktérium gyűlt össze a szervezetében.


A tudomány mindig újabb és újabb felfedezésekkel zúzza porrá a stabilnak hitt téziseinket. Az egészséges életmód valójában nem is létezik, ezért én azt tanácsolom, ki-ki döntse el magának mi a fontosabb az életében: abban a tudatban élni, hogy mindent megtett az egészségéért, vagy egyszerűen élvezni az életet, amíg csak lehet.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?