Vörös vagy fehér?
- Dátum: 2012.01.12., 22:39
- Vaskó Gábor
- Rimar Réka
Egész életünk választások körül forog: „A pirosat vegyem meg vagy a fehéret? Régi vagy új munkahely? Hozzá menjek vagy ne? Megehetem még ezt a kocka csokit, vagy harapjak inkább egy almát?” Ilyen örökös kérdés a fehér hús vs. vörös hús is. Mind a fogyni vágyók, mind az egészségmániások latolgatják ezt a szembeállítást.
Tudományosan kimutatott, hogy a vörös húsok emészthetőség szempontjából sokkal előnyösebbek sápatag társaiknál. Ásványi anyag-tartalom szempontjából (nátrium, kálium, kalcium, vas, cink) a sertésmáj bitorolja az első helyet. Pontosabban a sertés- és marhahús megelőzi a csirke- és halhúst ebben a kategóriában. A fehérjetartalomnál, illetve a zsírtartalomnál nem lehet ilyen éles határt húzni.

Mindkettő attól függ, hogy az állatnak melyik részéről származik, illetve a halaknál, hogy milyen fajtába sorolható. A sertéskaraj mindössze 1 gramm zsírt tartalmaz 100 gramm húsban. Ugyanakkor a disznó hátszalonnája ugyanennyi mennyiségű húsban 80 gramm zsírt foglal magába. Meglepő egy kutatások által alátámasztott adat, hogy a nagyüzemben nevelt állatok zsírtartalma nyolcszor magasabb, mint a „házi állatoknál”.
Ezt a magas számot a csontlisztes táp és a mozgásszegény életmód eredményezi. Az USA-ban évekkel ezelőtt a szívgyógyászok megpróbálták átszoktatni a lakosságot egy halban gazdag étrendre az Omega-3 zsírsavak miatt, illetve a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Azzal viszont nem számítottak, hogy káros hatásokkal is kell számolniuk. A halolaj gazdag A- és D-vitaminban, és ezen vitaminok túlzott fogyasztása toxikusságot eredményezhet. A tengeri élőlények közül az ún. tenger gyümölcsei is ártalmasak lehetnek a szervezetre, mivel funkciójuk a víz tisztítása.
Egy elrettentő példa: a kagyló képes egy kolerával fertőzött kút vizét megtisztítani azzal, hogy óránként 8-10 liter vizet átszűr a testén. Ezt a tevékenységét végzi azokban a szennyvízzel igen gyakran fertőzött parti vizekben is, ahol általában kifogják, így elképzelhetjük, hányféle baktérium gyűlt össze a szervezetében.
A tudomány mindig újabb és újabb felfedezésekkel zúzza porrá a stabilnak hitt téziseinket. Az egészséges életmód valójában nem is létezik, ezért én azt tanácsolom, ki-ki döntse el magának mi a fontosabb az életében: abban a tudatban élni, hogy mindent megtett az egészségéért, vagy egyszerűen élvezni az életet, amíg csak lehet.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.
Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.