A gyógynövények és hatásuk
- Dátum: 2012.01.12., 22:54
- Vaskó Gábor
- Volek Nikolett
Egy kis történelem…
Napjainkban kutatásokkal igazolták, hogy már az ősi kultúrákban is gyógynövényeket használtak a különböző betegségek enyhítésére vagy elmulasztására. Először a rómaiak termesztettek ilyen növényeket. Magyarországon 1915-ben alapították meg az első olyan intézményt, ami ezzel foglalkozott, a Gyógynövénykísérleti Állomást, melynek feladata ezen vadon élő növények begyűjtése, valamint feldolgozása.

Hol használjuk?
A gyógynövényeket az élet több területén is hasznosítani tudjuk.
A legfontosabb ezek közel a gyógyszeripar, ahol különféle eljárásokkal kivonják az adott növényből a hatóanyagokat, esetleg más vegyületekkel keverve gyógyszer formában piacra bocsájtják. Köztudott, hogy az élelmiszeripar is sokat profitál ezekből, például a gyógyteák forgalmazásával. Emellett a kozmetikai, dohány- és bőriparban is szerepet játszanak, leginkább illatosításra használják fel őket.
Nézzük sorjában, mik is ezek a csodás hatóanyagok, amelyeket ezek a növények tartalmaznak.
A gyógynövények hatásai
Bódító, fájdalomcsillapító és izgató hatást fejtenek ki azok a növények, melyekben alkaidok találhatók. Ez az anyag a mákgubóból, kenderből valamint a fecskefűből is kinyerhető.
Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra többnyire a tölgy, a nyír és a vadgesztenye terméseiből nyernek úgynevezett cserzőanyagokat.
Például a piros gyűszűvirágból és a gyöngyvirág leveléből a szívritmus szabályozására, vizelet- és hashajtásra nyernek ki belőle glükozidokat.
Maga a folyamat, amíg begyűjtik ezeket a növényeket nagy szakértelmet kíván. Sok apró dologra kell odafigyelnünk, ha erre szánjuk rá magunkat. Kezdjük először az alapanyagok beszerzésével. Itt figyelembe kell vennünk a következőket: ha valamelyik növény virágából szeretnénk gyűjteni, azt csak a virágzás időszakában tehetjük meg, ha gyökérből szeretnénk előállítani valamit, akkor ezt a műveletet csak kora tavasszal vagy ősszel végezzük. Levélszedésre a virágzás előtti és alatti időszak a legmegfelelőbb, míg a terméseket csak a teljes érés idején szedjük le.
Ezután következik a szárítás fázisa. Hétköznapi emberként úgy gondolnánk, hogy a természetből összegyűjtött növényeket meg kell mosni. Nem! Fontos, hogy ezeket vízben ne tisztítsuk, fogjunk egy üres kendőt, törjük vagy morzsoljuk szét a növényt, vagy a részét, majd meleg, szellős helyen szárítsuk ki. A gyógynövények készítésének sikere abban rejlik, hogy csak a teljesen kiszáradt növényeket rakjuk el. Tárolásnál figyeljünk, hogy ne érje nedvesség, fény vagy fém az adott készítményt.
Zöldségek a magasban – hogyan kertészkedhetünk panellakásban?
Sokan úgy gondolják, hogy a zöldségtermelés azok kiváltsága, akik saját udvarral vagy veteményessel rendelkeznek. Holott az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a lakáskertészkedés, amelynek köszönhetően ma már számos panel körül alakult ki valóságos zöld oázis.
Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?
A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?
Befőzésből magok – ki ne dobd
Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.
Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?
A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.
Friss ízek az ablakpárkányról
A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.