A gyógynövények és hatásuk
- Dátum: 2012.01.12., 22:54
- Vaskó Gábor
- Volek Nikolett
Egy kis történelem…
Napjainkban kutatásokkal igazolták, hogy már az ősi kultúrákban is gyógynövényeket használtak a különböző betegségek enyhítésére vagy elmulasztására. Először a rómaiak termesztettek ilyen növényeket. Magyarországon 1915-ben alapították meg az első olyan intézményt, ami ezzel foglalkozott, a Gyógynövénykísérleti Állomást, melynek feladata ezen vadon élő növények begyűjtése, valamint feldolgozása.
Hol használjuk?
A gyógynövényeket az élet több területén is hasznosítani tudjuk.
A legfontosabb ezek közel a gyógyszeripar, ahol különféle eljárásokkal kivonják az adott növényből a hatóanyagokat, esetleg más vegyületekkel keverve gyógyszer formában piacra bocsájtják. Köztudott, hogy az élelmiszeripar is sokat profitál ezekből, például a gyógyteák forgalmazásával. Emellett a kozmetikai, dohány- és bőriparban is szerepet játszanak, leginkább illatosításra használják fel őket.
Nézzük sorjában, mik is ezek a csodás hatóanyagok, amelyeket ezek a növények tartalmaznak.
A gyógynövények hatásai
Bódító, fájdalomcsillapító és izgató hatást fejtenek ki azok a növények, melyekben alkaidok találhatók. Ez az anyag a mákgubóból, kenderből valamint a fecskefűből is kinyerhető.
Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra többnyire a tölgy, a nyír és a vadgesztenye terméseiből nyernek úgynevezett cserzőanyagokat.
Például a piros gyűszűvirágból és a gyöngyvirág leveléből a szívritmus szabályozására, vizelet- és hashajtásra nyernek ki belőle glükozidokat.
Maga a folyamat, amíg begyűjtik ezeket a növényeket nagy szakértelmet kíván. Sok apró dologra kell odafigyelnünk, ha erre szánjuk rá magunkat. Kezdjük először az alapanyagok beszerzésével. Itt figyelembe kell vennünk a következőket: ha valamelyik növény virágából szeretnénk gyűjteni, azt csak a virágzás időszakában tehetjük meg, ha gyökérből szeretnénk előállítani valamit, akkor ezt a műveletet csak kora tavasszal vagy ősszel végezzük. Levélszedésre a virágzás előtti és alatti időszak a legmegfelelőbb, míg a terméseket csak a teljes érés idején szedjük le.
Ezután következik a szárítás fázisa. Hétköznapi emberként úgy gondolnánk, hogy a természetből összegyűjtött növényeket meg kell mosni. Nem! Fontos, hogy ezeket vízben ne tisztítsuk, fogjunk egy üres kendőt, törjük vagy morzsoljuk szét a növényt, vagy a részét, majd meleg, szellős helyen szárítsuk ki. A gyógynövények készítésének sikere abban rejlik, hogy csak a teljesen kiszáradt növényeket rakjuk el. Tárolásnál figyeljünk, hogy ne érje nedvesség, fény vagy fém az adott készítményt.
Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?
A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?
Miért lesz libabőrös a bőrünk?
Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy hirtelen végigfut a hátán a hideg, a karján apró dudorok jelennek meg, a szőrszálai pedig az égnek merednek. Ezt nevezzük libabőrnek.
Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?
A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?
A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.