Menü

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A noni az utóbbi évtizedekben világszerte ismertté vált, elsősorban étrendkiegészítők és gyümölcslevek alapanyagaként. Sokan csodagyümölcsként emlegetik, de egyesek jellegzetes, erős illata miatt inkább elkerülik. Bár a nonihoz sokféle jótékony egészségügyi hatás kapcsolódik, a hagyományos felhasználásban nem a csodahatásai miatt alkalmazzák.

A noni egy örökzöld, kisebb termetű fa vagy cserje termése, ami a kávéfélék családjába tartozik. Fehéres-sárgás színű, ovális alakú gyümölcs, érés közben szépen megpuhul, és igen jellegzetes, sokak szerint kellemetlen, sajtra vagy erjedő gyümölcsre emlékeztető illatot áraszt. Mindezek ellenére a trópusi országokban már több mint kétezer éve fogyasztják és használják a népi gyógyászatban. Nemcsak a gyümölcsét, hanem a leveleit, gyökerét és kérgét is régóta alkalmazzák különféle célokra.

Őshazája Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán szigetvilága, de ma már számos meleg éghajlatú országban termesztik, például Indiában, a Karib-térségben, Közép-Amerikában és Dél-Amerika egyes részein is. Jól tűri a magas hőmérsékletet, a sós tengeri levegőt és a szárazabb időszakokat is, ezért könnyen alkalmazkodik a forróbb környezethez is. A noni nem tartozik a kiemelkedően vitamindús gyümölcsök közé, de sok olyan természetes vegyületet tartalmaz, amelyek miatt a kutatók is érdeklődnek iránta. A gyümölcsében többek között megtalálható C- és A-vitamin, kálium, kalcium, magnézium, vas, rostok, mindenféle aminosavak, flavonoidok, antioxidánsok.

Főleg, az antioxidáns hatású vegyületek miatt vált ismertté. Mint tudjuk, ezek az anyagok segíthetnek semlegesíteni a szervezetben keletkező szabad gyökök egy részét, amelyek a sejtek öregedésében és egyes betegségek kialakulásában is szerepet játszanak. A nonit évszázadok óta alkalmazzák a hagyományos polinéz és ázsiai gyógyászatban, például immunerősítésre, gyulladáscsökkentésre, a megfelelő emésztés, illetve a szív- és érrendszer helyes működésének támogatására is. Amire viszont érdemes odafigyelni, hogy ugyan természetes eredetű, ez nem jelenti azt, hogy mindenki számára korlátlanul fogyasztható. Viszonylag sok káliumot tartalmazhat, ezért vesebetegségben vagy magas káliumszint esetén fogyasztása csak orvosi egyeztetés után javasolt, de májbetegség fennállásakor szintén érdemes orvossal konzultálni.

Várandós és szoptató nők számára sincs elegendő bizonyíték arra, hogy nagyobb mennyiségben biztonságosan fogyasztható lenne. A boltok polcain inkább a gyümölcslevek összetevői között, kapszulák formájában, szárított kivonatok, vagy étrendkiegészítők között találjuk meg. Íze igencsak karakteres, ezért sok gyártó szőlő-, alma-, vagy például ananászlével keveri, hogy kellemesebb legyen az íze. A trópusi országokban a fiatal leveleket néha párolva vagy főzve is fogyasztják, illetve húsok csomagolására, sütésére is használják.

A noni egy különleges trópusi gyümölcs, amit évszázadok óta használnak a helyi kultúrákban jótékony egészségügyi hatásai miatt. Bár íze és illata megosztó, értékes növényi vegyületeket és rostokat tartalmaz.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.