Menü

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?

Az autóvezetés sokak számára a szabadságot, az önállóságot és a kényelmes közlekedést jelenti. Vannak azonban emberek, akik már a vezetés gondolatától is erős szorongást éreznek. Előfordulhat, hogy izzadni kezd a tenyerük, hevesebben ver a szívük, vagy egyszerűen képtelenek beülni a volán mögé. Ezt az állapotot amaxofóbiának nevezik. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a vezetéstől való félelem csupán tapasztalatlanság vagy önbizalomhiány kérdése, pedig az amaxofóbia ennél jóval összetettebb probléma. Egy valódi szorongásos zavarról van szó, ami igencsak megnehezítheti a mindennapokat. Jó hír azonban, hogy megfelelő segítséggel és kitartással a legtöbb esetben sikeresen kezelhető vagy jelentősen csökkenthető.

Az elnevezés a görög „amaxa”, vagyis szekér és „phobos”, vagyis félelem szavakból származik. Az érintettek nem egyszerűen óvatosabbak az átlagosnál, hanem olyan mértékű szorongást élnek át, amely miatt gyakran teljesen elkerülik a vezetést. Van, aki csak autópályán nem mer vezetni, mások kizárólag ismeretlen útvonalaktól tartanak, míg egyesek egyáltalán nem képesek autóba ülni sofőrként. Fontos különbséget tenni az egészséges óvatosság és a fóbia között. Teljesen természetes, ha egy friss jogosítvánnyal rendelkező sofőr kissé izgul az első önálló utak előtt.

Amaxofóbiáról akkor beszélünk, amikor a félelem tartósan aránytalanul erős, és jelentősen korlátozza az érintett életét. hátterében általában több tényező együttesen áll. Nem mindenkinél ugyanaz váltja ki a problémát. Okozhatja például egy traumatikus élmény, vagy korábbi baleset. Azok, akik egyébként is hajlamosak a szorongásra vagy pánikbetegségre, nagyobb eséllyel tapasztalhatnak vezetéssel kapcsolatos félelmet. Ilyenkor nemcsak a közlekedési helyzetektől tartanak, hanem attól is, hogy vezetés közben rosszul lesznek vagy pánikrohamot kapnak. Oka lehet egy türelmetlen oktató, több sikertelen forgalmi vizsga vagy ismétlődő kudarcélmények szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki elveszítse az önbizalmát a volán mögött.

Nem ritka az sem, hogy valaki megszerzi ugyan a jogosítványát, de évekig nem vezet. Minél hosszabb ideig marad ki a gyakorlatból, annál nehezebb lehet újra elkezdeni, és a bizonytalanság idővel akár fóbiává is erősödhet. Bár a statisztikák szerint a nők valamivel gyakrabban kérnek segítséget vezetési fóbia miatt, a probléma férfiakat is ugyanúgy érinthet. Tünetei többfélék, mint például a heves szívdobogás, az izzadó tenyér, remegés, légszomj, szédülés, szájszárazság, vagy egy komplett pánikroham is. Megküzdésében a legfontosabb, hogy az érintett ne hibáztassa magát.

A fóbia nem gyengeség, hanem egy kezelhető szorongásos állapot. Sok embernek segít, ha kis lépésekben tér vissza a vezetéshez, vagy elmegy vezetéstechnikai tréningre, de vezetés előtt relaxációs technikákat is érdemes bevetni. Ha a vezetéstől való félelem hónapok óta fennáll, vagy jelentősen megnehezíti a mindennapi életet, érdemes pszichológus segítségét kérni.

Az amaxofóbia a vezetéstől való intenzív és tartós félelem, de a fokozatos gyakorlás, egy vezetéstechnikai tréning, a relaxációs módszerek és a pszichológiai segítség hatékony támogatást nyújthatnak leküzdésében.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?