Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
- Dátum: 2026.01.19., 11:34
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- agresszivitás, alvászavar, életmódváltás, emésztési problémák, érzelmi kiüresedés, fordított hatékonyság, határhúzás, kiégés, kimerülés, krónikus fáradtság, megfelelési vágy, munka–magánélet egyensúly, munkahelyi stressz, munkamánia, önigazolás, pszichoszomatikus tünetek, pszichoterápia, stresszkezelés, szenvedélybetegség, szív- és érrendszeri betegségek, teljesítménykényszer, túlterheltség, túlzott munkavégzés, workalcoholism
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik. Ezt az állapotot nevezzük munkamániának – vagy más néven workalcoholismnek –, amely a szenvedélybetegségek egyik kevésbé látványos, mégis súlyos formája.
A munkamánia lényege, hogy a munka „drogként” kezd működni: az érintett az örömöt, az önigazolást és az önértékelést szinte kizárólag a teljesítményből meríti. Ennek következményeként háttérbe szorulnak a társas kapcsolatok, a családi élet és a pihenés.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem modern kori jelenség: már a 19. században is születtek leírások azokról, akik kényszeresen a munkába menekültek, és a munka nélküli időt céltalannak, feszítőnek élték meg. A mai munkakultúrában különösen nehéz meghúzni a határt a kitartó munka és a kóros túlzás között. Önmagában a hosszú munkaidő nem jelent munkamániát. A döntő különbség inkább érzelmi szinten jelenik meg: a munkamániás nem tud örülni az elért eredményeknek, állandó belső nyomás és elégedetlenség kíséri, miközben a szabadidőt sem képes valódi feltöltődésre használni. Ha akadályozzák a munkában, ingerlékennyé, akár agresszívvé válhat.
A folyamat rendszerint fokozatos. Kezdetben csak annyi látszik, hogy valaki egyre többet dolgozik, kevesebb időt szán a kapcsolataira. Később megjelenik az úgynevezett fordított hatékonyság: bár nő a vállalt feladatok száma, a teljesítmény romlik. Végül elérkezik a teljes kimerülés állapota, amelyhez már testi tünetek is társulnak.
A munkamánia nemcsak lelki, hanem komoly fizikai következményekkel is járhat. Gyakoriak a stresszhez köthető panaszok, az alvászavarok, a fejfájás, az emésztési problémák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Sok esetben társulnak más szenvedélyek is, például dohányzás vagy alkoholfogyasztás. Az érintettek gyakran először belgyógyászhoz vagy kardiológushoz fordulnak, és csak később derül ki, hogy a testi tünetek mögött lelki túlterhelés áll.
A felépülés kulcsa a felismerés. Meg kell tanulni lassítani, határokat húzni, nemet mondani, és újraértékelni az élet különböző területeinek szerepét. Mivel a munkamánia hátterében gyakran mélyen gyökerező személyiségjegyek – például megfelelési kényszer vagy állandó önigazolási igény – állnak, a tartós javulást jellemzően pszichológus vagy pszichoterapeuta segítsége teszi lehetővé.
Bár az út nem könnyű, megfelelő támogatással visszaállítható az egyensúly a munka és a magánélet között
Milyen színkombinációk illenek egymáshoz a ruhatárban – és melyek azok, amelyekkel érdemes óvatosnak lenni?
Nemrég olvastam egy cikket a francia nők öltözködési szokásairól, amely arra világított rá, hogy az elegancia nem elsősorban a ruhadarabok árában vagy aktuális trendiségében rejlik, hanem a színek tudatos és harmonikus párosításában. A francia stílus egyik legfontosabb alapelve, hogy bizonyos színkombinációk képesek azonnal lerombolni az összképet.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei
A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.
Egy kis figyelmesség, ami közösségeket melegít – szép példa egy kis településről
Van, amikor nem nagy szavakra, hanem apró, őszinte tettekre van szükség. Hőgyészen most pontosan egy ilyen kezdeményezés született: az egyik virágműhely előtt elhelyezett közösségi kabátponttal a település rászoruló családjain szeretnének segíteni.