Menü

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Bizonyára vannak olyan ismerőseink, akik tériszonyosak, vagy éppen a nagyobb terek okoznak számukra szorongást. A klausztrofóbiások a bezártságtól rettegnek, míg a szociofóbiások bizonyos szociális helyzetekben érzik magukat kényelmetlenül. A sötétségtől való félelemnek, a tűktől való félelemnek és a pókoktól való félelemnek is van külön megnevezése, de vannak egészen ritka félelmek.

A fóbia egy intenzív, irracionális félelem valamitől, ami mások számára ártalmatlan. Nem pusztán kellemetlenség – a fóbiás ember szorongást, pánikot élhet át, ha csak a félelme tárgyára gondol. A specifikus fóbiák közé tartoznak azok, amelyek egy adott dologra, például állatra irányulnak.

Különleges és ritka fóbiák

Vannak fóbiák, amelyek nagyon is léteznek, de csak kevesen tudnak róla, ilyen például az arithmofóbia: a számoktól való félelem.

Sokan nőnek fel úgy, hogy rettegnek a matematikaóráktól, de az arithmofóbiában szenvedők tényleg félnek a számoktól. Az ezzel a félelemmel küzdő emberek szorongást éreznek a matematikával és a számokkal való foglalkozás során.

Plutofóbia, azaz a pénztől való félelem

Legtöbben azt kívánjuk, bárcsak több pénzünk lenne, a plutofóbiában szenvedők azonban szó szerint rettegnek a pénztől és a gazdagságtól. Tartanak a gazdag emberektől, és attól, hogy ők maguk gazdaggá váljanak, de a pénzzel való bárminemű foglalkozás félelemmel tölti el őket. Nagyon hosszú neve van, kétségtelenül kimondhatatlan a

Sesquipedalofóbia: félelem a hosszú szavaktól.

A hosszú szavaktól való félelmet más néven sesquipedalofóbiának is nevezik, és gyakori az előfordulása a diszlexiával diagnosztizáltaknál. Az ezzel a félelemmel küzdők számára rendkívüli szorongást okoz a hosszú szavak kiejtése, ami különösen kellemetlen helyzeteket okoz, amikor mások előtt kell hangosan felolvasniuk.

Félelem a munkától?

Igen! Ez az ergofóbia.

Az ergofóbiában szenvedőknek általában rendkívüli szorongásaik vannak a munkahelyükkel vagy a munkahelyi környezetükkel kapcsolatban. Vannak, akik magától a munkavégzéstől félnek, míg másoknak az okoz szorongást, hogy munkát találjanak.

Phobofóbia: a fóbiáktól való félelem

A fóbiáktól való félelem folytonos szorongásként is jellemezhető, hiszen az érintettek a félelemtől való félelem miatt kerülnek a szorongás spiráljába. A phobofóbiát gyakran más típusú specifikus fóbiákkal együtt diagnosztizálják.

Miért alakulnak ki ezek a félelmek?

A fóbiák kialakulásában genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Egy félelmetes élmény (pl. rovarcsípés vagy állattámadás) könnyen traumává válhat. De az is előfordul, hogy valaki sosem találkozott élőben az adott állattal, mégis retteg tőle – ilyenkor tanult viselkedésről lehet szó, amit szülőktől, testvérektől vagy médiából vett át.

Mit tehet, aki szenved tőle?

A jó hír az, hogy a fóbiák kezelhetők. A leghatékonyabb módszer a kognitív viselkedésterápia, különösen az expozíciós terápia, amely során a páciens fokozatosan találkozik a félelme tárgyával – először képeken, majd valós környezetben. Egyre több klinikai program alkalmaz virtuális valóságot is, amely biztonságos környezetben teszi lehetővé a szembenézést.

Fontos, hogy ha a szorongás jeleit tapasztaljuk magunkon vagy a szeretteinken, forduljunk szakértői segítséghez!

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.