Menü

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Bizonyára vannak olyan ismerőseink, akik tériszonyosak, vagy éppen a nagyobb terek okoznak számukra szorongást. A klausztrofóbiások a bezártságtól rettegnek, míg a szociofóbiások bizonyos szociális helyzetekben érzik magukat kényelmetlenül. A sötétségtől való félelemnek, a tűktől való félelemnek és a pókoktól való félelemnek is van külön megnevezése, de vannak egészen ritka félelmek.

A fóbia egy intenzív, irracionális félelem valamitől, ami mások számára ártalmatlan. Nem pusztán kellemetlenség – a fóbiás ember szorongást, pánikot élhet át, ha csak a félelme tárgyára gondol. A specifikus fóbiák közé tartoznak azok, amelyek egy adott dologra, például állatra irányulnak.

Különleges és ritka fóbiák

Vannak fóbiák, amelyek nagyon is léteznek, de csak kevesen tudnak róla, ilyen például az arithmofóbia: a számoktól való félelem.

Sokan nőnek fel úgy, hogy rettegnek a matematikaóráktól, de az arithmofóbiában szenvedők tényleg félnek a számoktól. Az ezzel a félelemmel küzdő emberek szorongást éreznek a matematikával és a számokkal való foglalkozás során.

Plutofóbia, azaz a pénztől való félelem

Legtöbben azt kívánjuk, bárcsak több pénzünk lenne, a plutofóbiában szenvedők azonban szó szerint rettegnek a pénztől és a gazdagságtól. Tartanak a gazdag emberektől, és attól, hogy ők maguk gazdaggá váljanak, de a pénzzel való bárminemű foglalkozás félelemmel tölti el őket. Nagyon hosszú neve van, kétségtelenül kimondhatatlan a

Sesquipedalofóbia: félelem a hosszú szavaktól.

A hosszú szavaktól való félelmet más néven sesquipedalofóbiának is nevezik, és gyakori az előfordulása a diszlexiával diagnosztizáltaknál. Az ezzel a félelemmel küzdők számára rendkívüli szorongást okoz a hosszú szavak kiejtése, ami különösen kellemetlen helyzeteket okoz, amikor mások előtt kell hangosan felolvasniuk.

Félelem a munkától?

Igen! Ez az ergofóbia.

Az ergofóbiában szenvedőknek általában rendkívüli szorongásaik vannak a munkahelyükkel vagy a munkahelyi környezetükkel kapcsolatban. Vannak, akik magától a munkavégzéstől félnek, míg másoknak az okoz szorongást, hogy munkát találjanak.

Phobofóbia: a fóbiáktól való félelem

A fóbiáktól való félelem folytonos szorongásként is jellemezhető, hiszen az érintettek a félelemtől való félelem miatt kerülnek a szorongás spiráljába. A phobofóbiát gyakran más típusú specifikus fóbiákkal együtt diagnosztizálják.

Miért alakulnak ki ezek a félelmek?

A fóbiák kialakulásában genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Egy félelmetes élmény (pl. rovarcsípés vagy állattámadás) könnyen traumává válhat. De az is előfordul, hogy valaki sosem találkozott élőben az adott állattal, mégis retteg tőle – ilyenkor tanult viselkedésről lehet szó, amit szülőktől, testvérektől vagy médiából vett át.

Mit tehet, aki szenved tőle?

A jó hír az, hogy a fóbiák kezelhetők. A leghatékonyabb módszer a kognitív viselkedésterápia, különösen az expozíciós terápia, amely során a páciens fokozatosan találkozik a félelme tárgyával – először képeken, majd valós környezetben. Egyre több klinikai program alkalmaz virtuális valóságot is, amely biztonságos környezetben teszi lehetővé a szembenézést.

Fontos, hogy ha a szorongás jeleit tapasztaljuk magunkon vagy a szeretteinken, forduljunk szakértői segítséghez!

A megcsalás lehetséges jelei nőknél – viselkedési, érzelmi és kapcsolati mintázatok

A párkapcsolati hűtlenség érzékeny és összetett jelenség, amelyet ritkán lehet egyetlen biztos jel alapján felismerni. A megcsalás többnyire nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatos folyamat eredménye, amely során a viselkedés, az érzelmi kötődés és a mindennapi szokások is megváltozhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi jelek nem bizonyítékok, hanem olyan mintázatok, amelyek együttes megjelenése gyanút kelthet.

Mit árul el valakiről, ha beszélgetés közben a haját csavarja?

A haj tekergetése sokak számára apró, automatikus mozdulatnak tűnik, amit szinte észre sem veszünk. Pedig a testbeszéd szakértők szerint ez a gesztus többet mondhat a személy belső állapotáról, mint elsőre gondolnánk.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.