A hulladék kérdése – kihívás és lehetőség egyszerre
- Dátum: 2025.06.11., 08:23
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- berendezések, digitális szemét, e-hulladék, elektronikai, élettartam, EP, hulladéktípus, káros anyag, körkörös gazdaság, lábnyom, működésképtelen, ökológiai, tagállam, termel, újrahasznosítás
A hulladékkezelés napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amely nemcsak a városainkat és vidékeinket érinti, hanem globális kihívást is jelent. Az emberiség minden eddiginél több szemetet termel: évente világszerte több mint 2 milliárd tonna szilárd települési hulladék keletkezik, és ennek csupán kis része kerül újrahasznosításra.
Miből lesz a hulladék?
A mindennapok során keletkező hulladékok nagy része olyan anyagokból áll, amelyeket valójában újra lehetne hasznosítani – például papír, műanyag, üveg vagy fém. Ennek ellenére ezek gyakran a kommunális hulladékban végzik, mert hiányzik a megfelelő szelektálás, vagy nem áll rendelkezésre jól működő újrahasznosító rendszer.
Mi a helyzet nálunk?
Magyarországon az utóbbi években számos fejlesztés történt a hulladékgyűjtés és -kezelés terén, de még mindig rengeteg a tennivaló. Az Eurostat 2023-as adatai szerint hazánkban az újrahasznosítási arány kb. 35%, ami elmarad az Európai Unió 48%-os átlagától. A legnagyobb problémát a műanyag hulladékok kezelése jelenti, amelyek lebomlása akár 400 évig is eltarthat.
Hulladékcsökkentés: egyéni felelősség is
A hulladéktermelés csökkentése nemcsak állami és önkormányzati feladat. Az egyének is sokat tehetnek: például a műanyag zacskók elutasításával, komposztálással, vagy a felesleges fogyasztás kerülésével. Az úgynevezett „zero waste” életmód egyre népszerűbb, és reményt ad arra, hogy a jövő nem csak szemétdombokból fog állni.
Mi az az e-hulladék?
Az elektronikai hulladék – azaz e-hulladék - az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, melynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. Az elektronikus eszközök mindennapi modern életünk állandó velejárói, naponta használjuk a mosógépet, mosogatógépet, laptopot, televíziót, porszívót, nem is beszélve az okostelefonokról, tabletekről. Az élet már elképzelhetetlen ezek jelenléte nélkül, ugyanakkor sok hulladékot is termelnek, ezzel nem segítve az ökológiai lábnyomunk csökkentését. Az elektronikai hulladék olyan elavult vagy működésképtelen elektronikus termék, amely ezáltal tulajdonosuk számára szükségtelenné vált. Ilyenek lehetnek például a számítógépek, televíziók, fénymásolók, illetve sok egyéb háztartási vagy ipari elektronikai termék.
Miért kell újrahasznosítanunk az e-hulladékot?
A kidobott elektronikus és elektromos berendezések rengeteg káros anyagot tartalmaz, ezek rendkívül környezetszennyezőek, ugyanis veszélyes és mérgező vegyi anyagok találhatóak bennük, ezek pedig kimagasló kockázatot jelentenek a természet és egészségünk számára, hiszen azok a talajba kerülnek.
Minél több e-hulladék és fém gyűlik össze egy hulladéklerakóban, annál több mérgező anyag jelenik meg a környező talajvizekben is. Az újrahasznosítás sokkal kíméletesebb a környezet számára. Gyakorlatilag minden elektronikus hulladék tartalmaz valamilyen formában újrahasznosítható anyagot, mint például a műanyag, üveg vagy a különböző fémek.
A technológiai fejlődés szerencsére új utakat is kínál: biológiailag lebomló csomagolóanyagok, intelligens szelektáló rendszerek és körforgásos gazdasági modellek révén a hulladék akár értékes erőforrássá is válhat. A jövő azé, aki képes újraértelmezni, mit is jelent az, hogy „hulladék”.
Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.
Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.