Menü

Fehérjehiány, te felismered?

Mindenhonnan azt halljuk, hogy mennyire fontos a fehérje a szervezetünk számára, de sokan nem is tudják, hogy mi az, vagy, hogy milyen tünetekkel jár a hiánya.

Az emberek jó része akkor találkozik a fehérje, más néven protein kifejezéssel, amikor sportol, edzeni kezd, vagy sporttal foglalkozik. Pedig a fehérje mindenki számára elengedhetetlen. A protein aminosav láncokból épül fel, főként az izmok, bizonyos szervek, a vér és egyes hormonok alap elemei. Ezért van az, hogy a reklámokban azt hallhalljuk, hogy igyunk protein shaket, együnk protein szeletet, hiszen ezzel hozzájárulhatunk az izomtömegünk növeléséhez. Érdekesség, hogy a szervezet a fehérjéket aminosavakra bontja, amikből újra fehérjéket képez. A szükséges fehérje mennyiségét egy nap során nem egy adagban kell bevinni, hanem kis adagokban, akkor lesz hatékony az anyagcsere.

Nagyon fontos odafigyelni arra, hogy amikor olyan testedzést végzünk, ami megterheli a szervezetünket, akkor edzés után vissza kell pótolni a fehérjét, ebben az esetben sokkal jobban hasznosul, mint más esetekben. Na, de nem csak akkor kell figyelni a fehérjebevitelre, amikor sportolunk, hanem a mindennapokban is, mivel, ha nincs elég fehérjénk, akkor kellemetlen tünetekkel kell szembenéznünk.

A fehérjehiány legfőbb tünete a fáradékonyság, mintha semmihez nem lenne energiánk. Ez azért van, mert a fehérjének kulcsfontosságú szerepe van az energiatermelésben. Gyakran előfordul az is, hogy könnyebben érik el az embert a kórokozók, könnyen lebetegszik, mivel az immunrendszer legyengül fehérje hiányában. A sebek lassabban gyógyulnak, hiszen a bőr regenerációjához ebben az esetben nincs elég fehérje.

A bőrön, a körmökön és a haj szerkezetén is nyomot hagy, ezek kiszáradnak, töredeznek, a hajszálak elvékonyodnak és sokkal lassabban növekszik. Jellemző tünet, hogy az étkezésben a végletek jelentkeznek, azaz vagy nagyon éhes valaki állandóan, vagy semennyi étvágya sincs. Sajnos a hangulatváltozások, a depresszió is gyakori, mivel a fehérje elengedhetetlen az agy működéséhez, a jól ismert dopamin és szerotonin is aminosavakból épül fel, melyek a fehérjékből származnak. Ezeket a tüneteket sokféle betegség okozhatja, de mindig érdemes a helyes tápanyag bevitelre is odafigyelni.

Egy átlagos felnőtt ember napi fehérjeszükséglete 0.8 gramm/ testsúlykilogrammonként. Szóval egy 65 kilogrammos ember napi adagja 52 gramm fehérje. Fehérjét találunk tojásban, halak húsában, többet a vöröshúsban, mint a fehérben, a hüvelyesekben, a szójában, a túróban, olajos magvakban és a gabonafélékben. Ezeket próbáljuk meg belecsempészni a mindennapi étkezéseinkbe, hogy segítsük szervezetünket.

A fehérje elengedhetetlen a mindennapi életünkhez, kulcsfontosságú az agyunk és szerveink helyes működésének szempontjából. Fehérje hiányában fáradtabbak leszünk, a kedvünk sem lesz fényes, ahogy a bőrünk és a hajunk sem. Mindig ügyeljünk a kiegyensúlyozott étkezésre, ahol a fehérjével teli ételek is szerepet kapnak.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Emsella kezelés, a medencefenék edzője

Nem csak nőket, hanem férfiakat is érintő probléma, ha a medencefenék izmai nem működnek megfelelően, de már erre is van megoldás.

Visszérbetegség férfiaknál: tünetek, kockázatok és kezelés

A visszérbetegség sokak fejében még mindig elsősorban női problémaként él, pedig ez tévhit. A vénák falának gyengülése férfiaknál is gyakori jelenség: becslések szerint minden negyedik férfit érint valamilyen formában. A férjem mindkét lábát műtötték már a problémával.

Fekete nadálytő – gyógyír a bajra

Szerencsére megannyi gyógynövénnyel rendelkezünk Magyarország területén, ide tartozik a szép és hasznos fekete nadálytő is.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.