A közösségi média és a testképzavar
- Dátum: 2025.04.14., 10:37
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- anorexia, bulimia, fiatalok, influencer, irreális, közösségi média, photoshop, szépségideál, szűrő, testképzavar
Azt gondolom, hogy ez egy nagyon aktuális és fontos téma! A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.
Milyen a közösségi média hatása a testképre és a testképzavar kialakulására?
Az elmúlt években a közösségi médiumok (legyen az Instagram, TikTok, Facebook… stb.) mindennapjaink szerves részévé váltak, különösen a fiatalabb generációk körében, de mondhatom, hogy az idősebbek is gyakran fent vannak ezeken a platformokon. Bár ezek az oldalak lehetőséget nyújtanak a kapcsolattartásra, önkifejezésre és inspirációgyűjtésre, árnyoldalaik is vannak – különösen, ha a testképről van szó.
Az emberek életük során különböző „szerepeket” játszanak, mintha csak egy színpadon lennének. Pontosan ez történik a Közösségi Médiában.
Hogyan hat negatívan a testképre egy közösségi oldal?
Irreális szépségideálokat mutat.
A közösségi médiában gyakran szerkesztett, filterezett, vagy akár mesterségesen generált képek jelennek meg, amelyek irreális elvárásokat keltenek a külsővel kapcsolatban. A felhasználók és különösen a fiatal lányok sokszor hasonlítgatják magukat ezekhez a képekhez, ami elégedetlenséghez és szorongáshoz vezethet, hiszen azt gondolják, hogy ők nem elég csinosak, nem elég vékonyak, nem elég szépek, legyen szó testalkatról, öltözködésről vagy életstílusról. Ez különösen tinédzserek és fiatal felnőttek körében veszélyes, mivel az önértékelésük még formálódik.
Rengeteg a szépítő szűrőkkel ellátott, photoshopolt, vagy éppen plasztikai sebészek műveinek a képei, s mikor ezeket nézegetjük a közösségi médiák felületein, vagy egyes kórosan nem-evő influencerek oldalait követjük be, - akiknek akár 10 milliós követő tábora van - akkor könnyen beláthatjuk, hogy a probléma óriási.
Kialakul a testképzavar
Az állandó külső visszacsatolás (lájkok, kommentek, nézettségek) miatt sokan az önértéküket a külsőjükhöz kezdik kötni. Ez hozzájárulhat testképzavarok – mint például anorexia, bulimia – kialakulásához vagy súlyosbodásához. Amikor már minden is attól függ és csak az számít, mennyi „lájk” érkezik adott posztra, fotóra.
Fontos megemlíteni, hogy vannak pozitív irányzatok is vannak ezeken az oldalakon, például az olyan csoportok, oldalak és mozgalmak, amelyek arra ösztönöznek, hogy elfogadjuk és megbecsüljük a testünket minden formájában. Szerencsére egyre több influenszer és márka képviseli ezeket az értékeket, aminek őszintén örülök, ám a gyakori sajnos a fentiekben említett sok negatív példa és irreális elvárás önmagunkkal szemben.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.