Menü

Könnyező szem okai

A könnyek a szomorúság, a fájdalom és olykor az öröm velejárói is lehetnek. Ám hátterében nem csak lelki okok állhatnak. A szemkönnyezés világszerte a leggyakoribb tünetek egyike. Milyen betegségekre utalhat ez valójában?

Ha a szemhájak valamilyen oknál fogva nem tudják betölteni funkciójukat, vagy a könnymirigyek nem termelnek elegendő könnyet, a szem kiszárad, a pislogás irritálja a száraz szaruhártyát. A kevés könny nem tudja kimosni az apró szennyező anyagokat, melyek fertőzések kialakulásához és fokozzák a könnytermelést.

Elegendő friss könny híján, nincs megfelelő mennyiségű immunprotein sem, így a kórokozók elszaporodhatatnak.

Bizonyos gyógyszerek, allergia, a száraz levegő vagy az erős szél is okozhatja a szemek kiszáradását. Ilyenkor a szem úgy próbál kompenzálni, hogy extra mennyiségű könnyet termel. Nem árt tudni, hogy a menopauza után álló nőknél gyakrabban alakul ki a jelenség.

Vírusfertőzés okozza a kötőhártyagyulladást: a szem kivörösödik és könnyezik tőle. Nagyon fertőző, így ha elkapjuk, érdemes kicsit elvonulni, amíg jobban nem leszünk, gyakran mosni a kezünket, illetve gyakran cserélni az ágyneműhuzatot.

Az allergia, sőt a megfázás is okozhatja szemeink folyamatos könnyezését. Utóbbi esetben a gyógyulással együtt elmúlik a könnyezés is, ha viszont allergiásak vagyunk, akkor érdemes és anithisztamint szedni.

A szemhéj alatt olajmirigyek találhatóak, a bennük termelődő anyag alkotja a könny olajosságát, amely megakadályozza, hogy a folyadék idő előtt elpárologjon. Ha ezek a mirigyek nem működnek, akkor extra mennyiségű könny termelődik, hogy ne száradjon ki a szemünk. Ha gyengéden megmasszírozzuk a szemhéjat, egy megmelegített törölközőt borítunk az arcunkra, akkor ez segíthet megnyitni a mirigyeket.

Ha könnyeznek a szemei, minden esetben keressünk fel szemész szakorvost! Egyrészt, mert a háttérben álló októl függetlenül, a könnyezés hosszú távon károsítja a szemet, a látóképességet. Másrészt azért, mert a könnyezés súlyos betegség tünete lehet, amit komolyan kell venni és mihamarabb feltétlenül orvosilag kezelni kell!

Ha kiderült, milyen betegség okozza a könnyezést, az alapbetegséget minél hamarabb kezelni kell. Ha valamilyen fertőzés felelős a panaszokért, akkor gyógyszeres kezelésre lehet szükség, ha a szemhéj rendellenes működése, akkor pedig műtéti beavatkozás válhat szükségessé.

A könnytermelő- és elvezető rendszer működési zavarai is korrigálhatók. Ha minden lehetséges betegség kizárható, és nem derül ki, mi okozza a könnyezést, illetve, amíg nem derül fény az okokra, szemcseppek alkalmazása javasolt

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?