Menü

Mikor vagyunk dehidratáltak?

Ha nagyon meleg van, sokat izzadunk, ha keményen edzünk és sok folyadékot veszítünk, akkor felborulhat a szervezetben az elektrolitok egyensúlya, amitől izomgörcseink lehetnek. A dehidratáltság, vagyis a kiszáradás olyankor jelentkezik, ha testünk több folyadékot veszít, mint amennyit beviszünk. Inni soha nem akkor kell, amikor már szomjasak vagyunk.

A dehidratáció lényegében röviden azt jelenti, hogy kevesebb vizet viszünk be, mint amennyit veszít a szerveztünk. A nem megfelelő folyadékbevitel egyik legszembetűnőbb jele, ha száraz a bőrünk, mert annak nedvességtartalma vízfogyasztáshoz kötött.

Mennyi vizet kellene valójában innunk?

Felnőtt nők számára az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ajánlása napi két, férfiaknak két és fél liter víz bevitelét javasolja, beleértve az időseket is. Csakhogy ez az ajánlás mérsékelt környezeti hőmérséklettel és testmozgással számol. A nyári hőség közepette jelentősen megemelkedhet szervezetünk folyadékigénye, és akár három-négy liter víz elfogyasztása is indokolt lehet, különösen intenzív fizikai munka esetén.

Melyek a dehidratáció tünetei?

Szerveink, például a májunk vizet használnak, hogy megfelelően tudjanak működni. A máj egyik fontos feladata, hogy glikogént, vagyis cukrot tároló molekulákat bocsásson ki. Ha ez nem történik meg, éhesek leszünk, és ilyenkor leginkább az édes ízeket, cukros üdítőket kívánjuk, ami dehidratáltság egyik tünete lehet.

Ebben az esetben kábultak is lehetünk, ugyanis, ha a szervezetünkben nincs elég folyadék, akkor a vérnyomás leesik, ami kábultsághoz, bágyadtsághoz, zavarodottsághoz vezethet.

Keveset járunk mosdóba.

Ha kevés folyadékot viszünk be, kevés is fog kijönni. Ha a szervezetben nincs elég folyadék, akkor kevesebbszer kell vizeletet ürítenünk, ráadásul ennek színe is megváltozik: sokkal sötétebb lesz. Ha rendszeresen dehidratáltak vagyunk, akkor ez jelentősen megnöveli a vesekövek kialakulásának esélyét.

Székrekedésünk lehet.

A megfelelő hidratáltság az emésztőrendszer működéséhez is fontos, mivel a folyadék tartja hidratáltan a beleket. A túl kevés folyadékfogyasztás nagyon gyakran okoz székrekedést.

Kánikula és sport

Aki nyáron sportol, arra nézve a fenti sorok és tanácsok szinte kötelezők, hiszen a verejtékkel fontos ásványi anyagok is távoznak, ezért például egy nyári futás alkalmával nemcsak a folyadékot, de az elektrolitokat, sót is pótolni kell.

A kánikula kellős közepén járunk és talán semmikor nem igényel nagyobb körültekintést a folyadékbevitel, mint ezekben a hetekben, hónapokban. A vízfogyasztás fontossága nem elbagatellizálható dolog. Ha bizonyos tünetek jelentkeznek, akkor nem ittunk eleget és már dehidratáltak vagyunk.

Mit igyunk a hőségben?

Általában véve a tiszta víznél nincs jobb opció a megfelelő folyadékbevitel elérésére. A víz mellett szintén értékes szomjoltók a gyümölcs- és gyógyteák, levesek, lédús zöldségek és gyümölcsök, illetve a frissen facsart gyümölcslevek.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.