Menü

Jóban maradni a korábbi párunkkal. Érdemes vagy soha?

A szakítás nehéz, de vitathatatlanul még nehezebb, ha még mindig nagyon szeretjük a másikat, vagy sok közös barátunk van. Nincs minden veszve, nem kell minden szálat elvarrni, de közben fenntartani a további kapcsolatot majdhogynem lehetetlen. Hogyan és milyen formában lehet egy párkapcsolat után fenntartani a korábbi viszonyt, lehet-e kapcsolatból barátság?

A miértek?

Adódik a kérdés, hogy miért szeretnénk kapcsolatban maradni a volt párunkkal? A legjobb és legegészségesebb indok arra, hogy barátságot kössünk, az, ha valóban élvezzük a másik személy társaságát. Másrészt a “legyünk barátok” jelenség igazából arra szolgál, hogy ne vágjunk el minden kapcsolatot a másikkal. Az olyan fájdalmas érzések, mint a sértettség, a neheztelés, vagy a féltékenység azt jelzik, hogy nem érdemes fenntartani a barátságot. Valahol ezen érzések, mind egyfajta érzelmi felkészültség alapjait mutatják. Ha rosszul esik, hogy a másik egy új kapcsolatról beszél, vagy dühösek leszünk, ha egy évekkel korábbi vitára gondolunk, akkor valószínűleg jobban tesszük, ha távolságot tartunk. Létfontosságú, hogy nyíltan és őszintén kommunikáljunk a baráti kapcsolatainkról, ha éppen randevúzunk valakivel, ebbe az exünkkel való baráti kapcsolat mindenképp beletartozik.

Amiért nem

A volt párotokkal való barátság mindig emlékeztetni fog arra, hogy a kapcsolat kudarcba fulladt. Hiába váltok el barátokként, lehetetlen az emlékezetedből kitörölni a romantikus viszonyotok minden egyes részletét, és nem is szükséges. Ha mégis barátok maradtok, akkor nemcsak Instagramon, Facebookon jön majd szembe az új barátja/barátnője fotója, de hallgathatod is a volt párod szerelmes áradozását. Ezzel pedig nincs igazi lezárás sem. Egy fájdalmas szakítást nehéz feldolgozni, hajlamos lehetsz újra meg újra lejátszani a fejben a történteket és azon gondolkodni, hogy vajon mi lett volna, ha… Így viszont az új párodnak is zavaró lehet, ha kiderül, hogy még mindig szoros kapcsolatban állsz az exeddel, úgymond érdemesebb a múlt helyett a jelenre koncentrálni.

Sokan a bűntudatuk miatt próbálnak meg barátságban maradni a volt párjukkal, rosszul érzik magukat, amiért a másiknak fájdalmat okoztak, ezzel akarják valahogy tompítani az érzéseiket. Fontos azonban látnod, hogy nem a te felelősséged és feladatod az exed lelkét ápolni, különösen nem hosszú évekig. Neki is vannak barátai, szerettei, akik át fogják segíteni ezen a nehéz élethelyzeten. Ez pedig minél előbb megtörténik, annál jobb lesz mindkettőtöknek. Utána pedig már megint egy új szituáció kezdődhet mindkét fél életében.

Hogyan maradjunk jóban?

Először is húzzunk egyértelmű határokat. Gondoljuk át, hogy milyen viselkedés elfogadható számunkra és mi nem. Ha egyeznek az elvárásaink, minimalizálhatjuk a jövőbeni konfliktusokat. Valamint mindig hagyjunk időt magunknak. Jobb az óvatosság, amíg mindketten otthonosan nem mozgunk a “friendzone-ban”, mintsem a közösségi médián írogatni a másik félnek. Tiszteljük egymás érzéseit, és tartózkodjunk attól, hogy olyan magatartást tanúsítsunk, amivel megsérthetjük, vagy irritálhatjuk a másikat. A tiszta lap, és a figyelmesség a siker kulcsa, a régi emlékek felelevenítése valójában zsákutca.

Egy baráti kapcsolat fenntartása az exünkkel nagyon ritkán okoz érzelmi felüdülést. Csábító lehet felhívni a volt partnerünket, ha családi drámával, munkahelyi konfliktussal, vagy más hasonló problémával nézünk szembe, viszont ezek nem mindig hoznak megoldást az életünkbe. Tartózkodjunk attól, hogy egymás személyes ügyeiről, vagy kapcsolatairól kérdezzünk, különösen akkor, ha a másik nem feszegeti a témát. Emellett kerüljünk el minden romantikus, vagy flörtölő gesztust, nehogy kínos félreértés történjen. Ha inkább baráti kapcsolatot akarnak fenntartani a felek, akkor annak megfelelő elvárásokat érdemes magunk elé támasztani. Végül pedig a kapcsolatok az idő múlásával párhuzamosan fejlődnek, ahogy az emberek is. Tartsunk rendszeres önreflexiót és gondoljuk át, tényleg érdemes-e fenntartani ezt a barátságot, milyen előnyei, és hátrányai vannak, és hogyan változnak közöttünk a dolgok.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.