Menü

A soványság internetes kultusza

Az utóbbi időben szerintem mindenki megfigyelte, hogy tombol a diétaláz a különböző közösségi média platformokon, és nem is csak a hírességek miatt. Ki ne ismerné a folyamatos “előtte-utána” fotókat, vagy a “transformation” videókat. Az úgynevezett body positivity kampány a mai közösségi médiában átcsap egy folyamatos fogyás kampányba, és a soványság kultusza alakul ki az emberek körében.

A soványság kultusz megváltozott

Az idősebb generáció emlékezhet – noha őszintén bevallva én még gondolatban sem voltam a 90-es években –, hogy az 1990-es években jelen volt egyfajta soványság kultusz, vagyis amikor mindenki kórosan fogyni, edzeni akart, és ez bizony rengeteg torz következménnyel járt, akár munkahelyi szinten is. Sokszor hallani lehetett olyan történeteket, hogy a különböző “dekoratív szakmák” esetén, mint például a pincér, a stewardess szigorú ellenőrzések voltak, és egyfajta vékony, torz testképet kellett tartani az embereknek.

Manapság a soványságot a fittség váltotta fel, a csinos alak egyben a jómód kifejezése is, a “mit ettem ma”, és a “hogyan fogytam x kilót” típusú tutorialok népszerűsége is kapcsolódik a mostani trendekhez. A mai divatot nagyon meghatározza az egészséges életmód, amiben az influencereknek, internetes közösségeknek hatalmas a befolyásuk. Sokféle életmód fut egyszerre párhuzamosan a vegánságtól, az alkohol elhagyásán át, a low waste életformáig. Ezek együtt mind a vékony, és a sportos megjelenéssel kapcsolják össze a tudatosságot A karcsú megjelenés lényegében véve egyfajta státusz, amely aztán a közösségi médián tovább él. Manapság aki sovány, vékony, sportos, annak van ideje és pénze drágább, modern technológiával előállított ételeket venni, étterembe járni. Erre a középosztály képes, viszont a gyors, folyamatosan változó világ pont arról szól, hogy ezt az állapotot valahol egészségtelen életvitel mellett is fenn lehet tartani.

Történelmi kitekintés

Az első világháború utáni években a rádió, és a film terjedésével párhuzamosan a teltkarcsúak helyett a nádszál alkatú nők kerültek középpontba, lekerültek a mesterséges darázsderekat formáló fűzők, a 30-as években pedig már tombolt a diétaőrület. A vékony, lapos testalkat vált ideállá, a modern nő pedig a nemi szerepeket elutasítva – az akkori viszonyokhoz képest – megdöbbentően rövid, térdig érő szoknyában járt, cigarettázott, úszni, teniszezni járt, és ha kellett mindent megtett a fogyásért. Akkoriban a férfiaknál azért még mindig a nagy pocak jelentette a tekintélyt, ám a nőknél már a karcsúság volt az előkelő.

A második világháború után a modern élelmiszer, és az új reklámok visszavonhatatlanul berobbantották a diétaipart: miközben az ideális amerikai nő boldogan férjhez ment, gyerekeket szült, vezette a háztartást a család külvárosi otthonában, kínosan dolgozott azon, hogy vékony maradjon. A reklámok nyomására sokszor folyamodtak gyógyszerekhez a kívánt súly eléréséért, olyan szereket használtak, amiket eredetileg a háborúból hazatért katonáknak írtak fel poszttraumás stressz-szindróma kezelésére. Közben a hatvanas években a vietnámi háború elleni tüntetések és a feminista mozgalmak mellett megszerveződött a kövérség felszabadításának mozgalma is, és a túlsúlyosakat érintő diszkrimináció ellen szólaltak fel. A mozgalmak ellenére a 70–80-as években egyre csak nőtt a nyomás a karcsúsodni vágyókon, amit jól mutatott az, hogy a médiában ekkor jelentek meg a különböző fitnesz videók, és a mindenki számára elérhető edzés tartalmak is.

Az elhízás egyfajta csöbörből vödörbe jelenség

A táplálkozás, a szabadidő mennyisége, és minősége rendkívül fontos, de a kapitalista rendszerek, amikben élünk, nem feltétlenül a társadalmi mobilitást támogatják, nemcsak mentális értelemben, hanem például testi értelemben sem. Formában maradni luxus, mondhatni, hogy a testpozitivitásról szóló mozgalmak azért nem tudtak igazán mély hatást gyakorolni, mert a kövérséghez társított negatív sztereotípiák sokkal mélyebben vannak benne a társadalomban, nemcsak a 90-es évek, hanem a korábbi időszakok óta, mintsem, hogy a jelenkori közösségi médiás mozgalmakkal teljesen el lehessen tüntetni.

A másik ehhez kapcsolódó tényező az, hogy az elhízás nem csupán kényelmetlen, de nagyon sok egészségi kockázata is van. Valahol ott kellene meghúzni a határt, hogy ne az legyen a norma, hogy mindenki sovány, de közben ne állítsa azt senki, hogy a nagyobb túlsúly nem jár kockázatokkal. Az elhízási hullám szomorú trend, ami azt mutatja, hogy sokaknak luxus formában maradni, drágább ételeket enni, és az sem véletlen, hogy a nők körében (is) emelkedik az arány. Nőként nagyobb az embereken a nyomás a család, a láthatatlan munka, és a gyerekszülés testi következményeiből adódóan is. Sajnos, a nem kiegyensúlyozott élet egyik első, látványos hatása az elhízás, ami aztán sok más problémához is vezethet.

Megjelenik az a tényező is, hogy első ránézésre szimpatikusabbnak tartunk egy sportos, sovány embert, mint egy túlsúlyos személyt. Erre persze rengeteg más személyiségbeli tényező is rárakodik, de egy vékony embert legtöbbször szimpatikusabbnak tartunk, mint túlsúlyos társát. A mostani soványság kultuszban van egy jelentős változás a 90-es évekhez képest, ami éppen a médiához kapcsolódik. A médiatér széttöredezett, és annyi információ zúdul mindenkire, hogy nehéz adatokat nézni arról, hogy mennyire népszerűek a soványságot hirdető tartalmak.

A 90-es években még a tévék és a női magazinok határozták meg a szépségideált, ott mutatkoztak meg a trendek, viszont most a streaming platformoktól kezdve a százféle közösségi média oldalig több irányból ömlik a tartalom. Biztos vagyok benne, hogy ha most csak a testpozitív tartalmakat keresnénk a TikTokon vagy az Instagramon, akkor kialakulna egy buborék, ami miatt azt a trendet látnánk meghatározónak. Ha a nagyképet nézzük, akkor az látható, hogy most inkább a normál testalkatú vagy éppen vékony emberek uralkodnak, akár az életmódtartalmakban, akár a celebritások körében.

A vékonyság kultusza a 90-es évektől egészen a 2010-es évek közepéig tartott, manapság pedig kezd újból előtérbe kerülni. Testpozitivitás ide, elfogadás oda, de különösen nőként a mai közösségi média egyáltalán nem könnyíti meg az egyének életét, ha valaki túlsúlyos lesz. Bár világszerte egyre aggasztóbb probléma az elhízás (szerintem mindenki tudja, hogy Magyarország sem kivétel), a soványság mégis egyre erősebb divat, és egyértelmű, hogy mindkét trendnek megvannak a maga hátrányai, előnyei is.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.